Erdő
János és Dénes sétálnak, amikor terepjáró érkezik, kétségbeesett, középkorú hölgy száll ki.
-Hölgy: Jó napot, Dénes bácsi!
-D: Csókolom, Margitka. Hát, itt a főmérnök úr, neki mondja el a bánatát.
-J: Csókolom, Szelényi János. Mit konspirálsz itt te, Dénes? Ez valami összeesküvés? Miben segíthetek?
![]() |
A kép innen lopva: http://fairiegoodmother.deviantart.com/art/Enchanted-Forest-98526406 |
-H: Bizony, főmérnök úr! És maguk most bezárták az egész kócerájt, elvették a megélhetésemet!
-J: Iiiiigen, ismerem a történetet. Sajnos nem tudok mit tenni, a pilisi parkerdőnek hasznosítania kell az egyik legjobb helyen fekvő területét. Szállodát, borozót, bevásárló központot tervezünk oda, igazi turista-paradicsomot. Az ön szerződése lejárt, mit tehetek én?
-H: De főmérnök úr! Én több milliót ruháztam be, hogy azt a fabarakkot, amit önöktől kaptam, világszínvonalú létesítménnyé fejlesszem. És maguk most az egészet csak úgy eldózerolják?
-J: Éééértem, de lássa be, nem tehetünk semmit. A szerződés lejárt, nekünk pedig a nagyobb közösség érdekeit kell szem előtt tartanunk. Mi nem egy profitorientált magáncég vagyunk, hanem a város tüdeje.
-D: Áhhá, szóval ahol vágják a fát, ott hullik a forgács is, ugye, kedves főmérnök úr? Különösen aktuális ez a mondás egy erdőben. Hát tényleg nem tudunk tenni semmit?
-J: Ebben a konkrét ügyben nem, itt a döntés megszületett. De kérjen egy időpontot a titkárnőmtől, mondjuk két hét múlva, akkor átbeszéljük a dolgot és megpróbálunk valami méltányos megoldást találni. Működhet az a világszínvonalú lángossütő az erdő másik sarkában is, nem?
-H: Köszönöm, főmérnök úr, jelentkezni fogok. Viszontlátásra.
-J: Minden jót! (Dénes integet)
-J: Dénes, Dénes, most kellemetlen helyzetbe hoztál.
-D: Tudom és bocsánatot kérek, de szívemen viselem Margitka sorsát, nagyon sokat dolgozott, hogy felépítse azt, amit most a nagyobb közösség érdekében elveszít.
-J: Igazad van, Öreg, megpróbálunk segíteni. Fontos, hogy ne fojtsuk meg a kis magánkezdeményezéseket, olyanok azok, mint az újulat. Ha juttatunk nekik elég fényt és tápanyagot, akkor évszázados büszke fákká nőhetik ki magukat.
(Beszélgetve elballagnak az esteledő erdőbe)
Melankólikus kamarazene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése