Feri és Góliát a teherautóban zötyögnek.
Feri: Na és mi lesz a munka.
Góliát: Költöztetünk.
F: Na, megint cipelhetjük a sok nehéz könyvet.
G: Áááá, nincs ezeknek könyvük. Igazából alig van valamijük, szegények, mint a templom egere, gyorsan végzünk, ahogy megígértem. Viszont, ahogy méltóztattam említeni, póstamunka, úgyhogy annyit kérünk, amennyit nem szégyellünk, mi pedig nem vagyunk szégyenlősek, ugye, papussskám?
F: (Kétkedve ingatja a fejét)
 |
| A kép forrása az indafotó egy albuma volt |
Végrehajtó: Értse meg, asszonyom, én csak a munkámat végzem.
Asszony: Szép kis munka, mondhatom! Koldusbotra juttatni embereket!
V: Nem én juttatom koldusbotra, én csak végrehajtom a bíróság határozatát.
A: Márpedig maga itt nem hajt végre semmit. Én innen nem mozdulok, ideláncolom magam.
V: Asszonyom! Ezzel csak ront a helyzetén. Ön nem fizette a törlesztőrészleteket, ezért a bank elárvezte a lakását. Az új tulajdonos pedig szeretne hozzájutni a tulajdonához.
A: Miből fizettem volna? A férjem elhagyott, engem leszázalékoltak, a nincsből nem tudok fizetni.
Új tulaj: (Rosszarcú ember, tipikus karvaly) Engem ez nem érdekel, én megvásároltam ezt a lakást és most szeretném végre birtokba venni.
A: (Kinyitja a kisablakot az ajtón, a karján egy bömbölő gyerek) De pont az én lakásomat?
ÚT: Ez már nem az ön lakása, hanem az enyém.
A: Engem nem érdekel, ide maguk be nem jönnek! Ha kell, kinyitom a gázcsapot és felrobbantom ezt az egész kócerájt!
V: Ez esetben sajnos ki kell hívnunk a rendőrséget.
F: Ez lesz egy gyors fuvar?
G: (Tanácstalanul széttárja a karját)
Kilakoltatós klimpírozás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése