Be nem sorolt jelenetek 13. 3.

	Emerson, Lake & Palmer - Pictures At An Exhibition .mp3
	Found at bee mp3 search engine

Vigyázat, Gnáci folytatja! ;-)
Kutyaól, Kutya és Sümi ülnek az asztalnál, teát iszogatnak.
Kutya világosszürke öltönyben, hozzá illő barna barett sapkában. Sümi fekete öltönyben, félrecsúszott nyakkendővel, az inge legalább 3 számmal nagyobb a kelleténél, a nyakánál nagy hézag van, lefogyott a betegségben.
Belép Kerei. Farmer, csíkos ing, fekete bőrmellény.

-K: Jó reggelt az uraknak! A közös képviselő úrral lenne hivatalos beszélyem.
-Ku: (Merev arccal, résnyire nyitott szájjal) Parancsoljon, Kerei úr, miben segíthetek?
-K: Kérem, tűrhetetlen, hogy a szomszéd a lakásom ajtaja elé teregeti ki a szennyes ruháit! Kérem, indulok reggel a dolgomra, sietve és egy kiterjedt ruhaszárítóba vagyok kénytelen beleütközni! Kérem, intézkedjék haladéktalanul!

a kép forrása a mosható pelenkák blogja

-Ku: Igen, a Vízkeletiék. (Süminek magyarázólag) Új albérlők.
-K: Újak, vagy régiek, engem nem érdekel! Hát ki vagyok én, hogy az ő koszos pelenkáikat kerülgessem?
-S: Á, akkor az övék az az édes kisbaba. Ugyan Kéraikám, legyen egy kis belátással, csak nem száríthatják a mosott ruhát a lakásban, egy kisbaba nagyon érzékeny a páratartalomra. Különben is, ha mosottak azok a pelenkák, akkor már nem lehetnek koszosak, hát nem?
-K: Kerei vagyok! Kerei Gusztáv, okleveles adószakértő! És várjon csak…. De nem, mégsem.
-S: Mit mégsem?
-K: Mégsem emlékszem, hogy a tisztelt nótafa úr véleményét kértem volna, ne avatkozzék a Hegyi úrral folytatott hivatalos megbeszélésünkbe!
-S: (Sértődötten) Ahogy gondolja, Kepeském…
-Ku: (Kimérten) Sajnos nem segíthetek, Kerei úr. Ezt önnek a szomszédjával kell megbeszélnie, vagy ahogy most is ki tudott jönni a lakásból, ezután is kifér, legfeljebb kissé behúzza a hasát, hihihi. (Úgy göcög, hogy az 18-as karikát igényelne)
-K: (Cinikusan, láthatóan idegesen) Érdekes, évek hosszú sora alatt számos megoldandó problémával fordultam önhöz, kedves úr, de soha egyetlen egyről sem az derült ki, hogy az ön hatásköre lenne, kedves úr.
Tulajdonképpen mi tartozik az ön hatáskörébe, kedves úr, azon kívül, hogy nyugdíjas klubot üzemeltet a társasház közös helyiségében és önök itt az élemedett macáikkal cicáznak a lakók költségén?
A lépcsőház pedig osztatlan közös tulajdon, annak használata akár szárításra, akár másra csak a többi lakó beleegyezésével történhet.
-S: (Elbődül) Na most már aztán elég legyen Kévei, mert ha felállok erről a székről, még így 80 fölött is kiszorítom magából a szuszt! Mimike pedig nem is nyugdíjas!!!
-Ku: (Láthatóan nehezen uralkodva magán, de azért kimért udvariassággal) Ugyan, hagyd, művészem, nem éri meg ez az „úr”, hogy öreg korodra súlyos testi sértésért kelljen felelned.
(Kereihez) Közös képviselőként számos feladatom van, Kerei úr. A közös költség beszedése, a ház karbantartása, kimutatások készítése, de ezt mind részletesen olvashatja majd az éves beszámolóban. Az viszont nem tartozik a közös képviselői feladataim közé, hogy egy kisgyermekes családot és egy közismerten összeférhetetlen lakót békítgessek.
Hivatalos órán itt tartózkodom, hogy azon kívül mivel múlatom az időmet, az pedig nem tartozik magára.
Van valami valódi problémája is, Kerei úr, vagy máris távozik?
-K: Az én problémám igenis valós volt. Az elszámoló gyűlésen pedig itt leszek! Még hallanak felőlem! Ajánlom magamat! (Kirohan)
-Ku: (Mormog, dühösen) Hallunk, hallunk, abban biztos vagyok.
De ne hagyjuk, hogy ez a pióca elrontsa a délelőttünket!
Egy kis rumot a teádba? (Kis üveget varázsol elő, Sümi még mindig dohogva bólint)
(Kutya színpadiasan a zsebébe nyúl, keteszi az összeszorított öklét az asztalra. Sümi felvonja a szemöldökét, majd hasonlóan tesz)
-Ku: Akármit dugtál, drága művészem, ez bizony kettő!
-S: (Mórikálja magát) Kettő, kettőcske, ketteske, egy kicsi dupla, egy duplicsek. Hát nem, főügyelő úr, ez bizony semmi, egy nulla, mint ez az adóbarom, ha a fene fenét eszik is!
(Kinyitják a markukat, Kutyánál 1 érme van és Süminél is 1)
-S: Nyertél Kutya, néha lehet neked is szerencséd. De most mit is snóbliztunk ki?
-Ku: Hát azt, művészem, hogy ki fizeti a sört a sarki eszpresszóban. Te fizeted, hihihííí!
(Ügetve, szökdécselve kiszalad az ajtón, Sümi megdöbbent arccal nézi, majd megenyhülve feltápászkodik és utána ered)
-Ku: Gyerünk, művészem, megmelegszik a sörünk!
-S: Várj meg, te Kutya, nem vagyok én egy agár!
-Ku: Agár nem is, te legfeljebb egy dakszli lehetsz!
Rövid, vidám klimpírozás