Lenke néni boltja
-Madarasi Bandi: Csókolom, Lenke néni, megjött már a tej?
-Lenke: Megjött, megjött….(nyel) Bandikám… (nyel) az öregem meghozta, nemsokára hozza a friss péksüteményt is, de maga meg hol járt, amikor mindjárt delet üt az óra?
-M.B: Elnézését kérem Lenke néni, elmulasztottam jelezni, hogy ma fontos és érdekes tárgyalásom volt az önkormányzatnál és a közös képviselőnél.(fontoskodva) A jövőnk volt a tét! Úgy néz ki, maradhatunk még egy évig, sikerült méltányos bérleti díjat kialkudnom.
-L: (kényszeredett, cseppet sem kedves mosollyal) Hát… (nyel) gratulálok, Bandikám, csak tudja, az én lábam már nemigen bírja az egész napos ácsorgást…(mindvégig kedvesen mosolyog, de közben a mosolyától odakinn repülő madarak zuhannak a földre)
-M.B.: Teljesen igaza van Lenke néni, az én hibám, de csak egy percig tartson még ki, felveszem a fehér köpenyt és leváltom. (megalázkodva) Jó lesz így? Megbocsát?
-L: Meg, meg Bandikám, ha megmarad a munkahelyem, ezt a kis kényelmetlenséget elviselem, nyugdíjas ne zúgolódjon. Kell nekünk minden kis pénz és (szemrehányólag) amit maga fizet, Bandikám, igazán kicsi pénz..
 |
| forrás |
-M.B: Zúgolódjon csak Lenke néni, zúgolódjon, nekem az a legjobb visszajelzés a munkámról. Ha minden jól megy, év végén a maga fizetését, meg persze Taki bácsiét is megemelhetjük kicsikét. Sokra persze ne számítsanak, de megteszem, ami tőlem telik.
-L: (pikírten) Képzelem.
Belép Pattogi.
-P: Jónapot kívánok, egy natúr joghurtot kérek!
-L: Üdvözlöm, uram, parancsoljon. Ha nem lesz más, 70 forintot kapok.
-P: (Átnyújt egy ezrest)
-L: Megbocsásson, kedves uram, de ez a bankjegy nem jó.
-P: Nem jó? Hát mi baja? Elromlott talán?
-L: Nem romlott el, csak már nem érvényes.
-P: (Lassan behergeli magát) Hogyhogy nem érvényes? Ezerforintos bankó, tudtommal törvényes fizetőeszköz, köteles azt elfogadni!
-L: Nem, nem vagyok köteles, sőt egyenesen köteles vagyok visszautasítani. (Nyel) Nézze, ez régi ezres, már évekkel ezelőtt kivonták a forgalomból, nincs benne az a csík.
-M.B: (A háttérből előlépve) A hologram.
-P: (Már teljesen bepörögve, lassan fejhangra váltva) Milyen gramm, én csak egy joghurtot kértem, itt már megint be akarnak csapni! Hát micsoda vircsaft ez? Kérem a vásárlók könyvét, a panaszkönyvet, feljelentem magukat, majd meglátják, hogy velem nem lehet kukoricázni!!!
-Taki: (Belép a boltba és azonnal bekapcsolódik a társalgásba, nagyon kedélyesen) Uram, írhat maga akárhova, ha Lenke azt mondja, hogy nem érvényes a bankjegye, akkor nem érvényes.
-P: (Már visítva) Maga meg mit szól bele? Azt se tudja, miről van szó. Persze, családtag, itt mindenki így van (mutatja a két mutatóujját összeakasztva), mind ellenem vannak!
-T: Drága uram, sajnos tudom, miről van szó, mert az egész utca zeng magától. Én csak a friss péksüteményt hoztam, engedelmével, de még be se kanyarodtam a sarkon, és már hallottam az épületes vitát.
-P: (Magába roskadva, megadva magát) Igazuk van, az ezres valóban nem jó, én is tudom. Ma reggel találtam a cukortartóban, amiből teljesen kifogyott a cukor, ott volt az alján. Évekkel ezelőtt rejthettem oda, csak elfelejtettem, gondoltam, talán felváltom itt maguknál, maguk mégis csak könnyebben beváltják. Sajnos ez minden pénzem.
-M.B: Mi sem váltjuk be könnyebben, próbálja meg talán a Nemzeti Bankban. De mi történt, hogy elfogyott a pénze, hiszen még csak tizedike van? Talán a tütüke? (Mutatja viccesen ahogy ledönt egy felest)
-P: (Végképp összetörve) Á, kérem, én nem iszom. Csak tudják, devizahitelem van és annyira megemelkedett a törlesztőrészletem, hogy arra ment el minden pénzem. Azt mégsem hagyhatom, hogy a bank elvegye a lakásomat! Így legalább laknom van hol, csak ennem nincs mit.
-L: Bizony, senkinek sem könnyű, nekünk sem. És miért nem tárgyal a bankkal?
-P: Hát azt hiszi Lenke néni, hogy szóba állnak ott velem?
-L: Biztosíthatom uram, hogy ha ilyen hangot használ, mint az imént, itt a telepen sem fog magával szóba állni senki. De tudja mit? Erre a joghurtra most az én vendégem (negédesen, vérfagyasztóan mosolyogva) aztán majd ha jobban megy a bolt, magadja.
-P: (Magára találva, ismét ordít) Nem a joghurt kell nekem, attól amúgy is hasmenést kapok, nekem a visszajáró kellett volna, de velem maguk ne jótékonykodjanak! Adja vissza azt az ezrest, megpróbálom a kocsmában! Jónapot! (Kiviharzik a boltból)
(Lenke és Bandikám elnézően ingatja a fejét, Taki sokat mondóan a plafonra pillant, közben mélabús fagottzene)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése