Madaras(i) Bandi féle bolt. Madaras(i) Bandi a háttérben tüsténkedik , Lenke a pult mögött. Vele szemben egy öregúr, kalapban, öltönyben
Öreg úr: Hát akkor lesz még a péksütemény, mellé talán kérnék 5 deka párizsit. Meg egy szelet csokoládét.
Lenke: Látom megjött a nyugdíj, igaz Küsmödi bácsi? Most nagy bevásárlást tart, mert csokoládét nem szokott venni.
Öreg úr: Most sem magamnak veszem, hanem jön a három unokám vidékről, nekik lesz. Én már kevéssel is beértem, nem ettem csokoládét 89 óta. De nekik veszek egy szeletet. A fagylalthoz most már kicsit hűvös az időjárás.
Lenke: Akkor az eddigiekhez még jön a péksütemény, a felvágott, és a csokoládé szelet. 1950 forintot kapok.
Öreg úr: Az túl sok, ennyire felment a csokoládészelet ára?
Lenke (sajnálkozva ingatja a fejét) Bizony felment. Nem csak a csokoládéé hanem mindennek. De kimondottan drágult a csokoládé, a burgonyaszirom, és a cukor, tudja az új adó miatt.
Öreg úr: Hát de akkor mit adjak az unokáimnak? Puszta kenyeret felvágottal? A csokoládéban bíztam. De erre már nem telik a nyugdíjamból, én csak egy szerény öreg építészmérnök vagyok.
Lenke: Tessék, inkább venni nekik egy banánt Küsmödi bácsi. Az egészségesebb is, és azt is szeretik a gyerekek és nem olyan drága.
Öreg úr: Igaza van drága Lenke néni, akkor egy banánt lesz szíves. Köszönöm-fizet és távozik
Lenke: Tudja Bandikám, sokan panaszkodnak az új adó miatt, de én azt mondom nem baj ha egészséges gyümölcsöt esznek a fiatalok a sok cukor és burgonyaszirom helyett.
Bandi: Ez igaz Lenke néni, de nekünk meg csokoládéból, cukorból és burgonyasziromból van nagy forgalmunk.
Lenke néni: Bandikám, nem mindig a nagy forgalom a lényeg, hanem az ifjúság.
Bandi: Megint igaza van Lenke néni.
–Érkezik Jutka Matyival.
Jutka: Csókolom Lenke néni. Matyival most jöttünk az iskolából ahol jeles osztályzatot kapott Béla bácsitól. Ezért most jutalmat érdemel.
Lenke: Ez ám a nagydolog fiatal úr! És milyen jutalmat szeretnél?
Matyi: Fagylaltot sok habbal!
Lenke és Jutka összenevet
Jutka: Matyi, ahhoz már nincs elég meleg. Mást válassz.
Matyi: Akkor burgonyaszirmot, hagymás és paprikás ízben!
Lenke: Ohó-hohó (ingatja a fejét) Micsoda kívánság!
Jutka: Adok én neked hagymát meg paprikát. Megbeszéltük Matyi, csak egészséges dolgot kaphatsz. Kérünk akkor egy banánt. Azt a kismajmok is szeretik az állatkertben, nem igaz Matyi?
Matyi: Én is szeretem, meg a majmokat is. –fizetnek, és ekkor érkezik Pattogi
Pattogi: Áh! Kész csoda! Itt most nem kell várakozni. Na ez is ritka!
Jutka (odasúgja) : Na akkor mi inkább megyünk is (Matyihoz) gyerünk fiatalúr, még rád vár egy könyv!
Lenke: (jó epésen) Önnek is jó napot kedves uram!
Pattogi ( pattogva) Nem is tudja, mi van a postán Lenke néni! Ez már katasztrófa! Tragédia! Nem lehet kezelni. Lassú a gép, a postás kisasszonyok még lassabbak. Figyelnem kell melyik számot mutatják! Mint a bingóban! Hát szeretek én bingózni?
Lenke: Azt nem tudom kedves uram, de mit adhatok?
Pattogi : Egy kiló kenyeret és egy palack rostos levet. Úgy felbosszantott ez a posta…
Lenke: Önt minden felbosszantja, de kedves uram, nem a postai alkalmazottak tehetnek arról hogy új rendszert vezettek be. Biztos vagyok benne mindent megtesznek, csak várni kell türelemmel.
Pattogi: Lehet, hogy maga tud várni türelemmel, de én dolgozó ember vagyok! Én nem tudok! –és távozik
Lenke: Bandikám, váltson le mára, haza megyek. Elfáradtam, meg aztán fel is bosszantott az a úriember.
Bandi: Úgy lesz Lenke néni, csak tessék hazamenni, pihenni
Lenke: Tudja mit Bandikám, egy kis banánt pakoljon be, haza viszem az én sofőrömnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése