Tanári.
Hável izgatottan lép be, már bent ülnek: Eszter (Veronika), Bujáki, Bástya elvtárs,(Béla bácsi) Csaba. Csaba és Veronika kávéznak, Bujáki papírokba mélyedt, Bástya elvtárs szigorúan néz.
Hável: Végre megjöttek, láttam belépni őket az ajtón. Milyen szerencse, hogy ide tudtuk hívni. Ezt is Jutkának köszönhetitek!
Bujáki: Igen, és ráadásul teljesen ingyen jön el, előadást tartani. Mert a mi iskolánknak nincs kerete arra, hogy vendég előadókat fizessen.
Béla bá: (rettenetesen artikulálva, hadonászva, ordítva) Én még emlékszem arra, amikor igazi művészek jöttek be az iskolába! Akkor még más idők voltak. Igazi művészetet (és mutogat) tanítottak! Bejöttek a nagy festők, mint mondjuk Munkácsy vagy Than Mór! Természetesen nem csak festőművészek jöttek előadást tartani, hanem szobrászok, vagy éppen keramikusok! Még Kovács Margit is tiszteletét tette! (egyre jobban hadonászik és ordít) Akkoriban még ez érdekelte a fiatalokat! Ma viszont nem maradt más mint a televíziós hírességek, bár manapság már ők is művészek! HAHAHAHA!
Hável: Épp ezért jó, hogy még akadnak igazi művészek manapság, és egyiküket vendégül áthatjuk
Veronika: Én is megnézem, pedig az én tantárgyamhoz nem kapcsolódóik, de szívesen meghallgatok egy híres keramikust.
Végszóra belép Etus, szerényen mosolyogva, mögötte Jutka:
Jutka: Hát itt volnánk, ez a tanári, és a teljes tanári kar.
Hável: (szinte meghajol,nyelve a földet veri) Köszöntjük szerény iskolánkban a Művésznőt! Nagy megtiszteltetés ez nekünk.
Bujáki(egyből oda tüsténkedik egy kis kávéval) Parancsol a Művésznő kávét?
Etus: A Művésznő nem parancsol semmit, csak legfeljebb kér. De kávét azt végképp nem kér, mert akkor nem tud aludni. Nekem megtiszteltetés, hogy mesélhetek a művészetről a mai fiatalságnak, bár nem tudom, mi érdekeset tudok nekik mondani.(álszerényen)
Jutka: Biztos vagyok benne, hogy sok pompás történetet tud a Művésznő.
Bástya elvtárs: Ha meg nem sértem, mesél talán a Szikszay-ról is? Jól ismertem, akkoriban már régóta tanítottam, és figyelemmel kísértem az ifjú művészek sorsát!
Etus: Nem hiszem, hogy helyén való lenne, ez szomorú egy história. Inkább a művészet szépségéről fogok beszélni nekik!
Váltás, gyerek a tanteremben zsivajoznak. Flóra áll a középpontban:
Gyerek egy: És mond Flóra tényleg a te nagymamád fog ide jönni.
Flóra : Igen, de ő nekem csak Etus, ő mindenki Etusa. Nagyon kedves ti is megfogjátok látni.
Gyerek kettő: De ő híresség, Apukám mondta, hogy 50 ezer forintért adta tovább az eredeti Szikszay cserepét!
Flóra (durcásan) Az nem cserép, hanem kerámia, tudd meg! És igen Etus híres művésznő, de mindenkivel kedves!
Csöngetnek, Jutka érkezik Etussal.
Jutka: Gyerekek, csendesedjetek el.A mai osztályfőnöki óra rendhagyó lesz, mert egy híres művésznő, a Szikszay Etus, fog nektek a mai modern művészetről beszélni. Fogadjátok őt nagy szeretettel!
Etus: Sziasztok, gyerekek! Szólítsatok csak nyugodtan Etusnak! Engem mindenki így hív.
Gyerek egy oda súgja Flórának: Igazad volt, tényleg milyen kedves!
Flóra: Megmondtam, ő az Etus!
Etus: Úgy lettem keramikus hogy találkoztam annak idején….
vágás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése