2011. november 17., csütörtök
Be nem sorolt jelenetek 14. 6.
Stúdió
Fruzsi hajat tép, Juli arcot paskol. Vica unatkozik. Gábor belép egy magyar zászlóval.
Juli: Hát téged meg mi lelt, Arkangyal? Ma nincs nemzeti ünnep?
Fruzsi: Talán már a napokat sem ismered? Mindenesetre a fizetésnapot ne felejtsd el.
Gábor: Nagyon viccesek vagyok, mondhatom, pompás humorotok van.
Gábor: Ez a zászló lesz az új üzleti ötletem alapja. Olyan bizniszt eszeltem ki, amitől majd dől a pénz. Kipattant a fejemből, mint Pallász Athéné!
Vica: Az ki, az új barátnőd?
Gábor: Te tudatlan nőszemély, ő egy istennő volt, aki készen pattant ki atyja fejéből, akárcsak az ötletem. Az is készen pattant ki.
Juli: Már megint micsoda ötleted van, Arkangyal? Biztos nem az, hogy fizetést emelj.
Fruzsi: Ha megint valami semmire se jó modern ketyerét akarsz venni…
Gábor: Elég hölgyeim, elég. Nem, ez a zászló az új ötlet. Most mindenki az új álkotmány lázában ég. Ezt fogom fotózni. Gábor Gábor: Hazafias, és nem nemzeti és álkotmányos fotós.
Az emberek jönni fognak, hogy lefényképezzem őket egy zászlóval, vagy egy címerrel, vagy álkotmánnyal. Ti pedig hölgyeim, elkészítitek a vendég frizuráját és az arcát. Na mit szóltok?
Juli: Szóhoz sem jutunk a döbbenettől. Gábor, te ahogy öregszel egyre bolondabb ötletekkel állsz elő.
Gábor: Szívem egyetlen királynője, bolond ötlet? Öregszem? Egy Gábor Gábor nem öregszik! Csak mint a jó bor, a korral jobbá válik!
Fruzsi: Jóból is megárt a sok, csak azt mondom.
Gábor: Nem is figyelek rátok. Megrendeltem egy nagy tétel zászlót és címert.
Juli: Mit csináltál? Fizetést nem emelsz, de zászlókat azt veszel a bolond ötletedhez?
Fruzsi: Pedig kötelező lesz fizetést emelned. Kötelező a kompenzáció. Ha nem emelsz, nem is dolgozunk.
Gábor: Nyugodjatok meg drágáim, minden lesz, fizetés is lesz, kompenzáció is lesz, zászló is lesz és sok vendég is lesz.
Juli: Na hiszen. Gábor, senki nem fog jönni a zászlós fotózásra. Bakot lőttél.
Gábor: Pedig ezzel nincs vége. A legjobbat nem mondtam. Nemzetiszín arc- és hajfestés! Erre mit mondtok?
Fruzsi: Azt hogy hazamegyek. Én nem csúfítom el senki fejét. Nem bohóc fodrásznak jöttem ide.
Juli: Így van. Én kozmetikus vagyok, és nem arcfestő. Bár úgyse jönne senki, hogy összemázoltassa magát.
Gábor: Arról feledkeztek csak meg, hogy itt én vagyok a főnök. Az ész!
Juli: Te meg azt fejelted el arkangyal, hogy nélkülünk semmire se mész , és csak ne fenyegess burkoltan. Tudjuk , hogy nem vagy te a kemény ,dörzsölt vállalkozó. Hiába adod ki magad annak.
Gábor: Szívem egyetlen királynője , én soha nem fenyegetnélek. De hogy tudd, a te Hartai barátod is tiszteletét teszi majd nálunk két hét múlva, hogy a pompás üzleti tervemet megvitassuk.
Fruzsi: Szerintem Hartai nem a te pompás ötleted, hanem csak Juli miatt jön.
Juli: Nem az én Hartaim, és tőlem aztán jöhet. Nem érdekel.
Fruzsi: Bár én mondhatnám ugyanezt, engem érdekelne.
Gábor: Hölgyeim ne fecsegjetek, mit szóltok akkor az ötletemhez? Megvalósítjuk?
Fruzsi-Juli egyszerre: NEM
Gábor: Lehet mégse volt kész az ötletem? Áh, az kizárt dolog. Csak ők nem készek még az én ötleteimre!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése