Vágási lakás, este van. Feri Takácsék porszívóját szereli. Amikor megérkezik Jutka.
Jutka: Sziasztok, megjöttem! (Benéz a szobába) Matyi?
Feri: (Végig nagyon derűs) Szia. Matyi a szobájában tanul.
J: Azt bizony jól teszi.
M: Baj van vele az iskolában?
J: Vele még nincs baj, de nem is akarom megvárni, míg baj lesz, ezen túl jobban oda kell figyelnünk a fiatalúrra.
F: Hű, ez nagyon komolyan hangzik.
J: Mert az is. Az én fiamból nem lesz TV-zombi, erről gondoskodni fogok. Úgyhogy mától sokkal több operát fogunk itthon hallgatni, az iskolai könyvtárból pedig kikölcsönöztem az Ármány és szerelmet, Matyi ezt fogja olvasni.
F: Schiller? Szép is az. De nem gondolod, hogy korai ez még neki?
J: Ezt bízd csak rám, elvégre ez a szakmám. A kultúra sosem jön elég korán. Attól félek, már így is elkéstünk. És te? Mit végeztél ma? Elrontottad a porszívót?
F: Dehogy rontottam el, éppen most próbálom megjavítani.
J: De ha nem rontottad el, akkor miért kell megjavítani?
F: Mert ez nem a mi porszívónk, hanem Takácséké.
J: (Pikírten) Aha. Szóval Gelkát nyitottál a lakásomban. A keccsölést legalább nem itthon csináltad.
F: Mi van veled, Jutka? Megbántottalak valamivel? Olyan harapós vagy ma.
J: Igazad van, ne haragudj. Rád zúdítom azt a bosszúságot, amit az iskolában kaptam. (Kedvesen) Szóval, milyen volt a napod?
F: Pompás! Reggel levittem a karácsonyfát, aztán észre vettem, hogy kifogyott a porzsák a porszívóból, ezért kölcsön kértem Pista bácsiékét, de az övék meg pont meghibásodott, felajánlottam tehát, hogy megpróbálom megjavítani. De aztán arra gondoltam, hogy ha mégsem sikerül, akkor sem maradhat a lakás talpig tűlevélben, ezért leugrottam a városba porzsákért a miénkbe. Aztán összeporszívóztam a leveleket és most ezt javítom, mindjárt kész is.
J: És Janka?
F: Tényleg, ez a legjobb! Átmentem a szerszámaimmal és nem fogod kitalálni, mit találtam.
J: Ne csigázz!
F: A WC-tartály egyáltalán nem folyt, nem is csepegett, a világon semmi baja sem volt. Janka néni váltig állította, hogy éppen akkor állt el a csepegés, magától. Csoda történt! Mózes vizet fakasztott a sziklából, én meg elállítottam a vizet a tartályból!
J: (El van képedve) De hát akkor Janka miért mondta, hogy folyik?
F: Szerintem egy kis zsebpénzt akart szerezni magának a vén karvaly. Hogy aztán ezt egyedül találta ki, vagy az az adóoptimalizátor Kerei segített neki, azt már sosem tudjuk meg, de mindegy is, ez most nem jött be nekik.
J: Jó lesz óvatosnak lenni Jankával. És mi lesz a vacsora?
F: Ne haragudj, erre nem is gondoltam a nagy rumliban.
J: (Sóhajt) Hát, én se. Na, megnézem van-e itthon valami. (Kimegy a konyhába, majd azonnal vissza is tér. Egyik kezében 3 tojás, a másikban 2 Túró Rudi.) Ennyit találtam, meg egy üveg sört, ma ezzel kell beérnünk.
F: Pazar! Rántotta, sör, desszertnek Túró Rudi, fejedelmi lakománk lesz!
J: Igazad van. Emlékszel, amikor ide költöztünk és csak két kempingszékünk volt, hogy örültünk volna egy ilyen vacsorának?
F: (A kezében lévő csavarhúzóval gesztikulál) Janka néni szokta mondogatni, hogy „még ezt is meg kell köszönni”. Látod, néha még annak a vén szipirtyónak is lehet igaza.
Na, megyek visszaviszem Pista bácsiéknak a porszívót.
Optimista klimpírozás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése