Mágenheim lakás. Etus és Flóra beszélget. Mindketten egyenes derékkal, térdre helyezett kézzel ülnek, egymással szemben. A kamera profilból veszi őket.
Etus: … és így ment el közülünk a te nagyapaád, az én párom, a Szikszai…
Flóra: Nagyon szomorú történet. Olyan lehangolt lettem. Te nem vagy az?
Etus: De, szoktam. De nem mindig. Mindig az eszemben van, de igyekszem ettől függetlenül élni és vidám lenni. És te se szomorkodj… (Ajtózörgés hallatszik.) … Különben is, megérkeztek az őseid, úgyhogy sipirc vacsorázni és fürödni.
Belép Juli.
(Lovag, Etus elleni TELJES vértezetben)
Juli: Köszönöm, Etus. Hallottam, hogy te vigyázol a gyerekre, mert a doktornak, meg a kisasszonynak (gúnyosan) sürgős dolga akadt.
Etus: És tényleg így van. Mindketten dolgoznak. … De én már is indulok, lassan bestötétedik.
Juli: Etus, ne szóljak Takács úrnak, hogy vigyen el a taxiján?
Etus: Nem, a világért sem. Vár rám egy lovag, egy becsületes lovag.
Juli (kicsit vidáman, sokat mondón): Értem. Virág doktor?
Etus (nagyon viccesen, még nevet is a mondat közepén): Mondom becsületes lovag, Károly.
(Etus lelép, a szokott mozdulatsorral.)
Klimpírozás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése