TomDantestől egy teljes, zseniális fejezet
Neighbours
TV-torony, Ikarusz-busz, forró nyári hajnal.
forrás
Első jelenet. Takácsék lakása.
Kis szoba. János a sötétben matat, ezzel felébreszti Almát. Alma lámpát gyújt.
Alma:(Ásítva) Már is felkeltél? Még csak hajnali három óra.
János: (lehalkított hanggal) Igen. Ma korán be akarok érni. Dénessel ki kell mennünk Visegrádra. Valakik már megkezdték a téli fa tolvajlást. Nagy a szegénység, én ezt megértem, és félnek, hogy télire nem marad ellopható fa, de nekünk akkor is meg kell ezt akadályoznunk.
Alma: Még szerencse, hogy nekem a presszóban békés életem van.
János: Ott lehet, de itthon? Nem most akartam ezzel előhozakodni, de valamit megkellene beszélnünk.
Alma: Most? Hajnali háromkor? Nem ér rá?
János: Reggel, amikor elmegyek, még alszol, mikor hazajövök este fáradt vagy. Pedig már egy éve voltunk az orvosnál, és azóta sem beszéltük meg a vizsgálat eredményét.
Alma: Van még időnk erre, majd talán a nyaralás alatt megbeszélhetjük. Márha megyünk valahová az idén.
János: Nem tudom lesz-e belőle valami. Nincs pénzünk.
Alma: Talán a nagyikáékkal együtt összetudnánk hozni egy két hetes nyaralást. Ránk férne a pihenés. Ott pedig megbeszélhetnénk a vizsgálat eredményét. Kicsit már én is türelmetlenkedem, jó lenne végre teherbe esni. De a Nagyika még türelmetlenebb, ő már szeretne egy dédunokát.
János: Rendben, de nem lehetnénk pár napot nélkülük? Tudod, hogy szeretem az öregeket, de kettesben is kéne lennünk.
Alma: Ha nem akarsz a nagyikáékkal menni, akkor inkább hagyjuk az egészet! Majd este találkozunk! –durcásan a fal felé fordul, és alvást színlel.
Hálószoba.
Lenke villanyfénynél könyvet olvas. Taki is felébred
Taki: Lenke, miért nem alszol? Ilyen korán felkelni!
Lenke: Hallottam a fiatalokat beszélgetni, és felébredtem. Én pedig már nem tudok vissza aludni.
Taki: Én is hallottam őket, de én attól még vissza tudok aludni. Bármilyen helyzetben elalszok , mint az híres öreg színész akit a multkor a TV-ben láttunk , mi is volt a neve? Valami Ferenc.
Lenke: Ne ezzel foglalkozz most! A fiatalok között megint probléma van! Te Öreg, nem kéne valamit csinálnunk?
Taki: De, Lenkém. Aludni. Az ő problémájuk, majd megoldják. Te ne szólj bele. Nekem pedig szükségem van az alvásra, mert aki ebben a forgalomban vezet, annak kipihentnek kell lennie!
Lenke(gúnyosan) : Óh, a sofőr úr majd miattam nem tud dolgozni, és kénytelen lesz délután itthon pótolni az alvást! Megszakad érted a szívem öreg!
Taki: Közértes, tudtommal neked is kell a pihenés, hiszen a pénztárgép kezeléséhez is kipihentnek kell lenni!
Lenke: Tudd meg, én mindig pompásan oda tudok figyelni a pénztárgépre, mégha nem is szeretek vele bánni! Azért lehet ma inkább a Madaras(i) Bandira bízom! –Majd Lenke kiszáll az ágyból, és megy az ajtó felé
Lenke: Viszont ha már felébredtem megcsinálom a reggelit.
Második jelenet.
Kora reggel, piac.
Etus utat tör magának a tömegen át, mögötte Virág Doktor, több táskával felpakolva.
Virág: Te Etus. Nem értem miért hagytam magam rábeszélni erre! Ide jövök, korán reggel, és felvásárolod az egész piacot!
Etus(kedélyeskedve): Ha nem bírod el, nyugodtan tedd le. Majd lesz más aki segít nekem
Virág: Elbírom! Csak nem értem mi szükség ennyire korán reggel jönni! Mondhatom pompás ötlet volt!
Etus: Gyurci-burci , orvos létedre nem tudod hogy hőségriadó van? Délelőtt már nem szabad a napon lenni. Túl veszélyes, így még tíz óra előtt végezni akarok a bevásárlással. A CSALÁDNAK is vásárolok nem csak magamnak.
Virág(megenyhülve): Te Etus. Ez tényleg pompás ötlet. Nekem is vásárolhatnánk valamit. –Megérkeznek Gazsi standjához.
Etus: Jó reggelt Gazsi úr! Örülök, hogy korán reggel itt találom!
Gazsi: Jó reggelt kedves műűűűvésznőőő! Ez csak természetes, én a kakasokkal kelek minden hajnalban! Mit adhatok a legkedvesebb vevőmnek?
Etus: Itt a lista. Lecsót készítek, meg egy kis disznópörköltet, az ilyen könnyű étel jól esik ebben a melegben. A húst megvettem a hentesbarátomtól , most már csak a zöldségféle hiányzik. Meg a CSALÁDNAK egy kis gyümölcs. Narancs, alma, dinnye. –Virág közben az árut nézegeti
Virág: Mondja mézédes a dinnye? Nem szeretem a vízízűt!
Gazsi: Főőőorvos úr! Az én árum mindig tökéletes, mézédes!
Virág: Akkor adjon egyet nekem is! Gazsi át nyújtja a csomagokat:
A dinnye a műűűvésznőnek az én ajándékom, nem túl nagy, csak nyolc kilós lehet.
Virág (a fejét vakarja zavartan) : Etus, ezt hogy visszük haza? Egyedül ennyit nem bírok el. Hívnod kellet volna még valakit –ebben a pillanatban feltűnik Károly, mire Etus sejtelmesen mosolyog
Károly: Itt a felmentő sereg. Művésznő, doktor(fintorogva néz Virágra)
Virág: De miért pont őt? Ez fog segíteni? Ez a Károly?
Károly: Nemcsak én. Velem jött egy régi kedves jóbarát is! –Szerényen kezeit tördelve, sapkában megjelenik Ernő bácsi
Virág: A Benő bácsi fog segíteni? Azt már nem! Majd én elcipelem valahogy!
Etus: Jaj de jó hogy látom Ernő bácsi! Több mint egy éve nem láttam. Öröm egy ilyen régi jó barátot látni. Köszönöm kedves Károly, hogy elhozta magával. Tudtam, hogy szükség lesz még egy segítő kézre, a jó doktoré mellet, azért is telefonáltam tegnap este. De így három lovaggal, minden rendben lesz.
Virág: Etus, te ezt előre tudtad? Igazi boszorkány vagy: Tudtad nem bírom el mindezt elvinni, és ide hívtad ezt a Károlyt, meg ezt a Jákob bácsit! Boszorkány vagy!
Ernő bácsi: Üdvözölöm doktor úr, a nevem Ernő kérem. Én is örülök, hogy láthatom a művésznőt. Mit segíthetek? Melyiket fogjam meg?
Etus: Csak valami könnyűt Ernő bácsi. A dinnyéket, meg azt a öt kiló kis krumplit . De vigyázzon ne erőltesse meg magát, ebben a melegben.
Gazsi(eddig csendben figyelt) Igen, rossz ez a hőség, akartam is mondani nem iszunk meg valamit a művésznőőővel ebben a melegben?
Etus: Dehogynem. Egy kisüsti jól esne. Addig majd az urak vigyáznak itt mindenre. Ernő bácsi maga nem kap. Maga már eleget ivott életében.
Ernő bácsi: Így v-van, művésznő. Én már csak vizet szoktam inni. De engedelmével én is oda mennék, láttam ott egy barátomat, köszönnék neki. De nem iszok. –Mind elmennek, Károly és Virág ott marad a zöldséges stand mellet.
Károly: Ezek jól itt hagytak bennünket. Mond csak Virág, ha jönne egy vevő, te helyesítenéd ezt a Gazsi urat?
Virág: A kicsodát? Miféle Gazsit? (értetlenkedik, majd észbe kap) Jaaa…Mit képzelsz te? Én FŐŐŐOrvos vagyok nem pedig zöldséges. Ez inkább hozzád illik! Nem fogok piszkos répákat fogdosni.
Károly: Ha már a répáknál tartunk, mit szólsz az új rendelethez? Vagy talán nem is hallottál róla?
Virág: Én kérlek tökéletesen tisztában vagyok mindennel, követem a híreket. A mai politikában- mondandóját megszakítja a visszaérkező Etus-Gazsi páros.
Etus: Itt hagyom őket egy percre, és egyből politizálnak. Szerencse, hogy megittuk azt a kisüstit, ugyanis engem nem érdekel a politika és véleményem sincs róla. Urak, ha megkérhetem önöket, fogják a csomagokat és induljunk!
Virág: De hol maradt a Jákob bácsi? Még mindig ott beszélget? De már jön is. Na végre.
Ernő bácsi futva érkezik.
Ernő bácsi: Gyorsan, gyorsan a barátom rosszul lett a melegtől!
Károly: Szerencsére itt van a mobiltelefon készülékem. Felhívom vele az országos mentőszolgálat ingyenes, 104-es telefonszámát, vagy az általános segélyhívót a 112-őt.
Harmadik jelenet, mentőállomás
Mágenheim és Öreg fáradtan lép be. Mágen leül, és nagyokat ásít.
Mágen: Öreg hoznál nekem egy kávét? Nehéz nap ez a mai. Duplaműszak, utána még megyek a klinikára, aztán haza. Vásárolnom is kell még, mert Juli sokáig dolgozik. Belefáradtam ebbe a nyárba.
Öreg: Hozom a kávét. Csak aztán legyen időnk meginni. Tényleg nehéz nap volt ez. A meleg miatt sokan lettek rosszul.
Mágen: (A kamerába néz és tagoltan mondja) A média felelőssége van ebben is. Tájékozatni kellene az embereket, hogy a nagy melegben vigyázniuk kell. Ne legyenek túl sokat a napon a déli órákban. Igyanak sok folyadékot. A strandolók ne ugorjanak el hevült testtel a hideg vízbe. Vigyázzanak az alkohollal is.
Öreg: Én csak arra vágyom, hogy végre megkapjam a szabadságomat. Van egy öreg halászbarátom, ki megyek vele a Dunához. Ott töltöm a szabadságomat, horgászgatunk, borozgatunk, készítek esténként egy pompás és fínom halászlét. Téged is szívesen meghívlak.
Mágen: Te öreg, nem is tudtam, hogy szeretsz horgászni. Miket meg nem tudok rólad? Az Öreg titokzatos élete (humorosan gúnyolja Mágen) talán még valami menyecskéd is van?
Öreg: Nincs én nekem senkim, született agglegény vagyok. De nem is kell, nekem csak a horgászbot kell, meg egy jó kis borocska. Ha már itt tartunk, hova viszed a családot?
Mágen: Nem tudom. Nincs pénzünk, de talán Etus segítségével összejön a pénz, egy félkomfortos apartman-ra, Kisköre-Nagyházán. Majd lebiciklizünk oda Flórával és Julival. Mert Julcsi a lovagjával tölti a nyarat. Na, hozd Öreg a kávét, mielőtt..-ekkor megszólal a csengő. Mágen kelletlenül feltápászkodik és nagy sóhajtások közepette indul.
Negyedik jelenet, ismét a piac.
A földön egy ember fekszik, rajta színes ócska kötött pulóver és sapka hasonló , mint Ernő bácsié. Mellette Károly nagy csomagokkal, Etus, a kezeit tördelő Ernő bácsi, és Virág doktor aki dinnyét majszol. A háttérben röhögő (és integető) statiszták. Szemüveges, bajszos rendőr vakargatja a fejét gondterhelten, mikor a mentő megérkezik Mágennel és Öreggel.
Mágen: (egyenes Etushoz fordulva) Etus te itt? Ügye veled minden rendben?
Etus: Persze. Vásárolni jöttem, és elkísértek ezek a gáláns lovagok. De sajnos Ernő bácsi összetalálkozott egy barátjával, aki túl sokat ivott, és elájult.
Ernő bácsi: Kérem, én nem ittam semmit, csak vizet. De ez a barátom ő mindig gyönge huszár volt, ügye azért rendbe jön? –Mágen nem figyel rá, és a beteget vizsgálja.
Mágen: Ahogy gondoltam. Alkohol és a hőség. Nem értem miért nem hangoztatják, ilyen melegben egy kevés is árthat. Na vigyük be gyomormosásra, rendbe jön. –Mágen int, és Öreg valamint a harmadik mentős a kocsiba teszik az eszméletlen hajléktalant.
Mágen(morogva) Ne aggódjon Ernő bácsi, rendbe fog jönni. De miért hagyta hogy igyon? Ennél több esze is lehetne! Remélem maga nem ivott! Leheljen csak rám!
Ernő bácsi(lehelés után) Nem, már mondtam a főorvos úrnak, nem ittam . Régen más volt, a barátommal ….
Mágen : Ezt most nem hallgatom végig. Végeztünk, beszélek még az őrmester úrral-Mágen a rendőrhöz lép- Bevisszük gyomormosásra, rendben lesz. Tudja az adatait?
Rendőr: Sajnos nem, az ilyeneknek se személyi azonosító igazolványuk se társadalom biztosítási kártyájuk. (kamerába fordulva) pedig ezek mindig legyenek nálunk.
Mágen: Akkor hát minden jót.
Rendőr: Egy percre, az a kedves hölgy, az úriemberekkel ő nem egy híres keramikus? Felvettem a tanuvallomáshoz az adatait, és azt mondta Szikszay Etus. Láttam ismerik egymást.
Mágen: Igen, az anyósom, de mindenkinek csak ő az Etus. –Mágen mindenkitől elköszön, majd elhajtanak a mentővel.
A többiek is elindulnak, Etus elől, majd Virág(dinnyével) és Károly(csomagokkal) egymás mellet furakodva a nyomában, hátul kezeit tördelő Ernő bácsi
Virág: Meg fogom mondani az Ubul bácsinak ,hogy vigyázzon miféle alakokkal barátkozik! Ilyenkor inni? (hirtelen kedves hangra vállt)Te Etus, mit szólnál hozzá ha este betérnénk egy kisvendéglőbe, egy kis sörre? Ha már segítettem.
Károly: Nem lehet, jó doktor. A művésznő már elígérkezett velem mára, és egy nagy vendéglőbe megyünk, egy jó kis borra.
Virág hoppon maradt arckifejezése, gúnyos dallamok.
Ötödik jelenet. Stúdió. A magnóból a Coco Jambo midi verziója szól. Fruzsina hajat tépked, Juli Klarissza arcát tapicskolja, Vica unatkozik. Belép GáborGábor, kezében szivar.
GáborGábor: Ezt nézzétek meg hölgyeim! Mit vásároltam. Szivart elteszi, és egy apró készüléket vesz elő.
Fruzsi(unottan) : Ha nem egy új ollót vettél, amit már harmadszor kérek, akkor nem érdekel.
GáborGábor: Te technológiailag elmaradt nőszemély! Ez fontosabb mint egy olló. Ez egy okostelefon! –büszkén felmutatja
Juli: Ugyan minek neked okostelefon arkangyal? Nem vagy elég okos már így is? Arra elég okos voltál, hogy eltüntesd a fizetésemelésünket. Apropó, ezt miből vetted? Szeretném látni a számlát erről az izéről!
GáborGábor: Ez nem izé szívem egyetlen királynője, hanem okostelefon!
Vica: Igaz is, én se kaptam fizetésemelést már egy éve. Gábor, hogy gondolod ezt?
GáborGábor: Vica-cica hozol ügyfeleket? Nem? Akkor nem jár emelés sem.
Juli: Rosszul gondolod arkangyal. Vica is dolgozik, és mi is. Elakarok menni a doktorral nyaralni, egy apartmanba. Emeld meg a bérünket és ne vacakokra költsd a pénzt.
Klarisssza: Az nem vacak, hanem okostelefon. Jól mondom Gábor?
GáborGábor: Tökéletesen Klarisszamia.
Klarissza: Mi is vettünk már, sőt én kettőt kaptam. Nagyon hasznos dolog. Annyi mindenre lehet használni. Nem is értem nektek miért nincs. A doktornak is hasznára lenne.
Juli: Nekünk még ilyen hordozható telefonunk sincs. Nem telik rá. Képzeld, van aki munkából él, és annak nem telik csak vezetékes telefonra.
Fruzsi: Így van. Sőt , lehet a vezetékes telefont is lemondom, mert nincs rá pénzem. De bezzeg Gábor, te megint szórod a pénzt.
GáborGábor: Ez hasznos befektetés. Mindenkinek szüksége van erre .
Juli: Ugyan minek? Tud ez a izé hajat vágni? Tud arcpakolást csinálni? Nem? Akkor nem is olyan okos izé ez!- Ekkor lép be Julcsi
GáborGábor: Áh, egy gyönyörű ifjú hölgy. Biztos értékelni fogja a szerzeményemet. Ha már ti maradiak nem értékelitek. Nézd csak , micsoda pompás és fántásztikus szerkezet. Ez egy okostelefon
Julcsi: (gúnyolódva) Hű, nem is tudtam hogy a Gábor bácsit és érdekli a modern technika.
GáborGábor: Bácsi ám a…na nem mondom ki. És igen érdekel. A mai üzleti világban csak az marad fenn, aki követi a téchniká fejlődését!
Julcsi: Én most csak anyához jöttem. Egy kis arcpakolásra. Délután találkozok a lovagommal . Ő kertészmérnök, neki van mobiltelefon készüléke, de az is csak használt. Azért vette részletre, hogy bárhol elérhessék az ügyfelek. De ilyesmire neki sem telik. Anya, megcsinálod az arcomat?
Juli: Persze, ülj ide, Klarissza úgy is kész. Látod, Arkangyal, senkinek nincs szüksége ilyen hiába való úri vacokra. Inkább filmezz, ahhoz értesz, emeld meg a fizetésünket, és vegyél egy új ollót. Azt az izét meg vidd vissza.
GáborGábor : Nők(színpadiasan) A sírba visztek a maradi gondolkodásotokkal. Akkor is megtartom, mert szükségem van rá. Én követem az idő szavát.
Fruzsi: Kövesd. Csak ne a mi kontónkra.
Hatodik jelenet. Erdei ösvény. Madárfütty, fák. Dénes és János sétálnak, nagyon romantikus dallamokra.
Dénes: Nem akartam ezzel előhozakodni, de mégis csak te vagy a főmérnök. Mit tudsz arról, hogy engem elakarnak küldeni az erdészházból? Értem én, senkinek nincs szüksége egy öreg kiszolgált erdészre. Amikor itt vannak a fiatalok.
János: Dénes, megnyugodhatsz, nem tesznek ki. Egyébként is többet érsz mint ezek a fiatalok együtt véve.
Dénes: Ami igaz az igaz. Melyik kelne fel olyan korán mint én szoktam? Bár ma elaludtam, és csak hajlani fél kettőkor ébredtem fel. Akkor körbe gyalogoltam a parkerdőt reggeli előtt. Jól esik a mozgás, és olyankor még minden csendes.
János: Erről beszéltek. Egyedül te vagy csak ilyen becsületes. Gondolom mindent ellenőriztél?
Dénes: Igen és csak rosszat láttam. Éjszaka elloptak egy újabb fát. Már puskát támasztok az ágyam mellé, úgy alszok. Régen ez nem volt így.
János: Tudom. De nem állíthatunk minden fa mellé egy rendőrt. Az emberek szegények, kell nekik a tüzelő. De mi lesz ha minden fát kivágunk? Meg kell érteniük, ezek a fák adják a városnak a levegőt. Mással kéne télen fűteniük.
Dénes: Akartam már kérdezni, tudom semmi közöm hozzá, de
János: Csak nyugodtan kérdezz rá
Dénes: Mi a helyzet veled és Almával?
János: Nem tudom. Reggel összekaptunk. Nem beszéli meg velem a gondjait. Lehet meglátott amikor fél éve a doktornővel beszélgettem a leleteimről a kávézóban?
Dénes: Én nem szólok bele, a ti dolgotok, de beszéld meg vele. Az a legtisztább dolog.
János: Köszönöm Dénes. Ez hasznos tanács. Majd két hét múlva rákérdezek.
Hetedik jelenet
Jutka és Veronika érkezik le lifttel a földszintre.
Veronika: Akkor rendben lesz így? Vállalsz egy hetet a táborban?
Jutka: Még megbeszélem Ferivel. Biztos beleegyezik. Matyi is jól érezte magát tavaly a táborban. Ki lesz még ott felügyelőnek?
Veronika: Béla bácsi biztosan lejön. Bujáki is, és Hável is ígérte. Csaba is ott lesz, de azt hiszem csak miattam jön le.
Jutka: És te ennek nem örülsz?
Veronika: Rendes kolléga és barát, de én többet nem akarok tőle.
Jutka: Mindenesetre örülök a tábornak, azt hittem nem lesz rá pénz.
Veronika: Én is ,de Bujáki nagyon ügyes volt, szerzett valamiféle eu-s támogatást. Így lemehetünk Tiszabogdányba, egy hónapra. Szerzett még egy buszt is, amit ötven éve selejteztek ki. Olcsón sikerült megvásárolni az iskola számára. - Kutyaól felől Kutya érkezik. Amint meglátja Veronikát , széles vigyorral közelít, és nevetgélve szólítja meg őket.
Kutya: Jó napot kedves tanárnő. Ha meg nem sértem, bemutatja a szépséges vendégét?
Veronika: Timkó Veronika vagyok, Jutka kollegája – Kutya kezet csókol
Kutya: Óh, hát, ha ilyen csinos tanárnők vannak manapság, sajnálom hogy nem most vagyok kisdiák. A nevem Hegyi Bernát, de mindenki csak Kutyának hív, de nem harapok, igazán barátságosan csóválom a farkam.
Veronika: Nekem már mennem kell, akkor, viszlát. –elmegy, Jutka szintén elmegy. Kutya a fejét csóválva megy vissza a kutyaólba, ahol Sümi várja.
Sümi: Neked meg mi bajod Kutya? Ellopták a csontodat?
Kutya: Ne humorizálj művészkém. Azért lógatom az orrom, mert most szeretnék kisdiák lenni
Sümi: Nocsak, tán krétaporra vágysz, vagy felelésre? Akármelyikre is, segítek. Hozok neked krétát, és ki is kérdezlek. Például, mit tudsz erről az új adócsomagról?
Kutya: Hagyj engem most ezzel. Ez komoly drága dalnokom. Haj, az én időmben is voltak szép tanárnők…
Sümi: Erről van hát szó. Megtetszet egy csinos ifjú tanárnő. Kutya, Kutya. Öreg vagy te már ehhez. Vigyázz, mert szólok Mimikének!
Kutya: Azt ne(tetetett rémülettel) Inkább felelek neked az új adóról- játékosan vigyázba áll mintha felelne . Vidám zene, vágás.
Nyolcadik jelenet. Bandi féle kisbolt. Fiatal csinos hölgy vásárol .
Lenke: Hű de drága pezsgőt tetszett venni. Háromezer kétszáz forintot kapok.
Hölgy: Igen kérem. Kár hogy nincs behűtve. Nekem pedig még gyalog át kell vágnom a városon, Megmelegszik mire oda érek.
Lenke: Ha vár egy kicsit, jön az öregem a péksüteménnyel.
Hölgy: És? Nekem nem péksütemény kell.
Lenke: Nem értett a kedves vevő. Az öreg taxis. Elviszi ahová akarja. De nézze csak már jön is.
Taki bácsi frissen beugrik egy tál zsemlyével.
Taki: Itt a péksütemény drága Lenkém.
Lenke: Itt pedig egy fuvar. Látod, már fuvart is én szerzek neked. –Taki udvariasan meghajol a hölgy felé
Taki: Hova vihetem hölgyem?
Hölgy: Zabhegyi utcába. Tudja merre van?
Taki: Ismerem a várost mint a tenyeremet. Régen, a váltás előtt az még Petrovics Marcell utca volt. Petrovics Marcell volt 1949-ben Kispesten a hatodik ember a pártban és…
Hölgy: Kérem nincs időm erre. Elvisz vagy nem visz? Megmelegszik a pezsgő.
Taki: Persze, persze tessék csak. Fáradjon előre. –Előre engedi, Taki is menne, de Lenke utána szól.
Lenke: Te öreg, csak vigyázz. Látom megnézted magadnak. Ne is gondolj arra, nem azért szereztem neked.
Taki: De drága Lenkém, én csak azt néztem kicsit türelmetlen. De vajon miért? Biztos a nagy meleg miatt. Szerencsére én megszoktam a meleget a frontkor, bár akkor éppen hideg volt, de amikor lőttek hát egyből melegünk lett. De megyek, mert tényleg türelmetlen a hölgy.
Vágás. A belvárosi forgalomban haladnak.
Hölgy: Mondja, nem tudna gyorsabban menni? Mondtam, hogy sietek.
Taki: Én tudnék, de ez a szekér nem tud, meg a Kresz sem engedi.
Hölgy: Pocsék lesz, ez a pezsgő mire oda érünk ilyen csiga tempóban. Miért nem kapcsolja be a klímát?
Taki: Mit tetszik parancsolni?
Hölgy: Klímát, légkondicionálót. Tudja
Taki: Hát persze hölgyem. De ilyesmi csak falncos nyugati új csodamasinákban van. Nem az ilyen öreg veteránok öreg szerekében.
Hölgy: Ha már nincs kílma legalább ne állna meg. Most miért állt meg?
Taki: Láthatja , piros a lámpa. Meg kell állnom, mivel se mentőautó se rendőrautó nem vagyok. Őt átmehetnének sürgős esetben.
Hölgy: Így melegen olyan lesz a pezsgő mint a…na nem mondom ki. Tudja mit? Kiszállok.
Taki: Ahogy parancsolja. Ezerötszáz forintot mutat eddig a taxométer.
Hölgy: Tessék. Vegyen egy klímát, és hajtson gyorsabban-azzal kipattan a kocsiból.
Taki: Hát ennyiből azt bajosan hölgyem- mondja csak úgy maga elé
Kilencedik jelenet. Presszó. Feri lép be Góliáttal. Diszkréten szól a midi formátumú Village People-től a YMCA
Góliát: Apuskám, beülünk ide és megiszunk egy sörikét. Közben megbeszéljük a kettőnk bizniszét is.
Feri: Tőlem, de a sört te fizeted. –Alma már érkezik is
Alma: Mit hozhatok az uraknak?
Feri: Jó napot szomszédasszony. Nem is gondoltam, hogy itt bukkanok ismerősökbe. Két sört, nekem, meg ennek a Góliátnak.
Góliát: Engedje meg, hogy bemutatkozzak, én egy hőstenor vagyok.
Alma: Gratulálok( hideg apró mosollyal) hozom a rendelésüket.
Góliát: Te, papuskám , nem is mondtad micsoda babákat ismersz. Jutka tud róla?
Feri: Ne tréfálkozz Góliát. A szomszédunkban lakik. Nagyon rendes ember a férje.
Góliát: Férjezett? Áh…(legyint) Arról lett volna szó, hogy van egy fuvar. Háromszoros bért fizetek. Le kéne menni a Csepelre. Egy cimbalmos kottáit. Csak egy nap.
Feri: Nem érek rá.
Góliát: Ugyan, vegyél ki egy napot.
Feri: Ha szabadnapon vagyok, akkor inkább Matyival focizok. Nem pedig veled rakodok.
Góliát: Te tudod papuskám. Ha neked nem kell a della. Pedig négyszerest fizetnék.
Feri: Nem érdekel.
Közben, egy másik asztalnál kétfős baráti társaság bőr kabátban, napszemüvegben. Baljóslatú zene. Rezső megy felvenni a rendelést
Rezső: Tehát öt konyak lesz? Nincs ahhoz most meleg? Értem én, reggel konyak este konyak, ettől leszünk mozgékonyak.
Vendég egy: Halgassá má! Ne verseljé!
Vendég kettő: És ne te hozd ki a piát hanem az a virágszál. - Rezső a pulthoz siet
Rezső: Almácska…
Alma: Mit mondtam magának Rezső?
Rezső: Azt hogy megöl. De inkább Almácska mint azok a huligánok. Sokat ittak, konyakot és magát parancsolják.
Laci: Tudod mit parancsoljanak? Na majd mindjárt elzavarom őket. –Az asztalhoz megy.
Laci:Uraim ,se konyak, se hölgy. Menjenek ilyesmit máshová keresni, és most fizessenek-
Vendég egy: Nézd má! De nagy a szád kicsi rigó! –Felkelnek és körbe veszik Lacit. Közben Feri megböki Góliátot, hogy figyeljen a balhéra. Vendég egy már megütné Lacit, de ekkor Feri acélos keze elkapja.
Feri: Nana! Nyugi.
Vendég kettő: Ereszd el, vagy kapsz egyet!
Góliát: Neked is nyugalom kisfiam, vagy mindjárt örökre megnyugodhatsz.
Vendég kettő: Nesze! –Megütné Góliátot, de az védekezik és lecsapja. Feri is leüti a magáért. Közben egyre erősödő akció dús zene.
Feri: Ezzel megvolnánk.
Góliát: Jól esik a mozgás így a nap végén. Na, nézzük csak meg a zsebeiket, a kisfiúk fizessék csak ki, amit ittak!
Laci: Köszönöm, a ház vendégei voltak. Még szerencse, hogy csak ritkán fordul elő, hogy huligánok érkeznek.
Tizedik jelenet.
Vágásiék lakása. Este. Mind hárman a szobában vannak. Jutka két bontott sört hoz Ferinek.
Jutka: Tessék Vágási úr. Megérdemled.
Feri: Én is azt hiszem. A mai nap után, hogy azok a huligánok belém kötöttek, jól esik egy kis sör. De nem is idegesítem magam, hiszen megyünk táborba a gyerekekkel. –Matyi lép be.
Matyi: Én is mehetek táborba?
Jutka: Persze.
Matyi: És én is kaphatok egy kis sört?
Feri: Még mit nem akar a fiatalúr? Sört? Egy kis vegyesfagylaltot, de amilyen szemtelen vagy mostanában, hát nem biztos hogy megérdemled. Én a te korodban azt se tudtam mi az a sör.
Matyi: TV-t nézhetek?
Feri: Mindjárt meglátod mit nézhetsz. Na menj mosakodni. Meglátjuk kaphatsz-e fagylaltot.
Ekkor csengetnek
Feri: Matyi nézd meg ki az!
Matyi: Janka néni. Beengedjem?
Jutka: Persze, de várj egy kicsit. Dugjuk el előle a sört.
Feri: A fagylaltot is, mert még azt is megenné. - Gyorsan a szerkénybe rejtik a sörös üvegeket és poharakat. Közben Matyi ajtót nyit és berobog Janka néni.
Janka néni: Jaj de jó hogy itt vagytok. Képzeld el DrágaJutkám mi történt!- Lezöttyen egy fotelba.
Janka néni: Meghívtak kedves vidéki rokonaim nyaralni. De képzeljétek nincs pénzem egy kis ajándékra. Arra gondoltam ti talán ki tudnátok segíteni? Ferikém? Nincs egy kis pénzetek?
Feri: Sajnálom Janka néni, de nekünk sincs. Múlt hónapban lefagyott a számítógépem , és újat kell vennem.
Janka: Lefagyott? Ilyen melegben? Értem én. A szegény idős rokonnak nem akartok adni. Értem én…
Jutka: Janka néni, adnánk mi de nincs. Legfeljebb ötszáz forintom van.
Janka-fintorogva : Na, jó elfogadom ha nincs több. Majd csak szerény ajándékot veszek. Jut is eszembe a nagy melegről, Ferikém nincs egy kis söröd? Vagy egy kis fagylaltod?
Feri: Sajnos Janka néni, egyik sincs már. – Matyi végszóra lép be.
Matyi: Én se kaptam se sört, se fagylaltot. Pedig azt hittem van.
Janka néni: Ej, de szemtelen ez a gyerek. De ti is jóra nevelitek. Eldugjátok előle? Nem szép dolog mondhatom. Nem is csoda hogy ilyen ez a gyerek, olyan, mint a szülei.
Feri: Pontosan. Olyan, mint mi. Tetszik még valamit Janka néni?
Janka: Hah! Tetszeni? Nem tetszik itt nekem semmi, úgy hogy megyek is. Hova lesz ez a világ?! - Kirobog a szobából.
Végszók:
Jutka: Matyi a sört emlegeti. Mi lesz így belőle? Nem jó jel. Majd oda figyelek rá. Biztos a TV-ből tanulja.
Feri: Se az utcán se otthon nincs nyugtom. Huligánok, Janka néni, és még a söröm is megmelegedett.
Taki: Az emberek rosszul viselik a meleget. Elkényelmesedtek. Mi még bírjuk valahogy, de mi lesz az új generációval, ha mi nem leszünk?
Lenke: Az öreg azt hiszi még bírja, pedig már nem olyan mint régen. Vissza kéne adnia az ipart. Igaz, nekem is azt kellene, de akkor meg az unatkoznék.
János: Hiába dolgoztam egész nap, másra se tudok gondolni ,mint hogy Almával beszéljek. Lassan ideje volna.
Alma: Semmit se akarok elsietni. Azt hiszem, még várok.
Kutya: A meleg ment volna az agyamra, vagy tényleg megbolondított a fiatal tanárnő?
Sümi: Kutya kis diák akar lenni, pedig ő már csak öreg diák lehet.
Juli: Gábor elherdálja a pénzt. Mi lesz így a stúdióval? És hogy megyünk nyaralni? Pedig rám is, és a doktorra is rá fér a pihenés.
Mágen: Minden évben egyre melegebb van, és egyre több a dolgunk is.
Utolsó jelenet, étterem, este
Károly épp Etussal koccint.
Károly: Majd oda figyelek Ernő bácsira. Még a végén visszaesik. Nem szabad innia
Etus: Bizony sok a gond manapság, és vannak, akik az alkoholba menekülnek. Pedig ez veszélyes. –Majd nagyot kortyol a borospohárból, leteszi, kép kimerevedik, stáblista.
Neighbours
TV-torony, Ikarusz-busz, forró nyári hajnal.
forrás
Első jelenet. Takácsék lakása.
Kis szoba. János a sötétben matat, ezzel felébreszti Almát. Alma lámpát gyújt.
Alma:(Ásítva) Már is felkeltél? Még csak hajnali három óra.
János: (lehalkított hanggal) Igen. Ma korán be akarok érni. Dénessel ki kell mennünk Visegrádra. Valakik már megkezdték a téli fa tolvajlást. Nagy a szegénység, én ezt megértem, és félnek, hogy télire nem marad ellopható fa, de nekünk akkor is meg kell ezt akadályoznunk.
Alma: Még szerencse, hogy nekem a presszóban békés életem van.
János: Ott lehet, de itthon? Nem most akartam ezzel előhozakodni, de valamit megkellene beszélnünk.
Alma: Most? Hajnali háromkor? Nem ér rá?
János: Reggel, amikor elmegyek, még alszol, mikor hazajövök este fáradt vagy. Pedig már egy éve voltunk az orvosnál, és azóta sem beszéltük meg a vizsgálat eredményét.
Alma: Van még időnk erre, majd talán a nyaralás alatt megbeszélhetjük. Márha megyünk valahová az idén.
János: Nem tudom lesz-e belőle valami. Nincs pénzünk.
Alma: Talán a nagyikáékkal együtt összetudnánk hozni egy két hetes nyaralást. Ránk férne a pihenés. Ott pedig megbeszélhetnénk a vizsgálat eredményét. Kicsit már én is türelmetlenkedem, jó lenne végre teherbe esni. De a Nagyika még türelmetlenebb, ő már szeretne egy dédunokát.
János: Rendben, de nem lehetnénk pár napot nélkülük? Tudod, hogy szeretem az öregeket, de kettesben is kéne lennünk.
Alma: Ha nem akarsz a nagyikáékkal menni, akkor inkább hagyjuk az egészet! Majd este találkozunk! –durcásan a fal felé fordul, és alvást színlel.
Hálószoba.
Lenke villanyfénynél könyvet olvas. Taki is felébred
Taki: Lenke, miért nem alszol? Ilyen korán felkelni!
Lenke: Hallottam a fiatalokat beszélgetni, és felébredtem. Én pedig már nem tudok vissza aludni.
Taki: Én is hallottam őket, de én attól még vissza tudok aludni. Bármilyen helyzetben elalszok , mint az híres öreg színész akit a multkor a TV-ben láttunk , mi is volt a neve? Valami Ferenc.
Lenke: Ne ezzel foglalkozz most! A fiatalok között megint probléma van! Te Öreg, nem kéne valamit csinálnunk?
Taki: De, Lenkém. Aludni. Az ő problémájuk, majd megoldják. Te ne szólj bele. Nekem pedig szükségem van az alvásra, mert aki ebben a forgalomban vezet, annak kipihentnek kell lennie!
Lenke(gúnyosan) : Óh, a sofőr úr majd miattam nem tud dolgozni, és kénytelen lesz délután itthon pótolni az alvást! Megszakad érted a szívem öreg!
Taki: Közértes, tudtommal neked is kell a pihenés, hiszen a pénztárgép kezeléséhez is kipihentnek kell lenni!
Lenke: Tudd meg, én mindig pompásan oda tudok figyelni a pénztárgépre, mégha nem is szeretek vele bánni! Azért lehet ma inkább a Madaras(i) Bandira bízom! –Majd Lenke kiszáll az ágyból, és megy az ajtó felé
Lenke: Viszont ha már felébredtem megcsinálom a reggelit.
Második jelenet.
Kora reggel, piac.
Etus utat tör magának a tömegen át, mögötte Virág Doktor, több táskával felpakolva.
Virág: Te Etus. Nem értem miért hagytam magam rábeszélni erre! Ide jövök, korán reggel, és felvásárolod az egész piacot!
Etus(kedélyeskedve): Ha nem bírod el, nyugodtan tedd le. Majd lesz más aki segít nekem
Virág: Elbírom! Csak nem értem mi szükség ennyire korán reggel jönni! Mondhatom pompás ötlet volt!
Etus: Gyurci-burci , orvos létedre nem tudod hogy hőségriadó van? Délelőtt már nem szabad a napon lenni. Túl veszélyes, így még tíz óra előtt végezni akarok a bevásárlással. A CSALÁDNAK is vásárolok nem csak magamnak.
Virág(megenyhülve): Te Etus. Ez tényleg pompás ötlet. Nekem is vásárolhatnánk valamit. –Megérkeznek Gazsi standjához.
Etus: Jó reggelt Gazsi úr! Örülök, hogy korán reggel itt találom!
Gazsi: Jó reggelt kedves műűűűvésznőőő! Ez csak természetes, én a kakasokkal kelek minden hajnalban! Mit adhatok a legkedvesebb vevőmnek?
Etus: Itt a lista. Lecsót készítek, meg egy kis disznópörköltet, az ilyen könnyű étel jól esik ebben a melegben. A húst megvettem a hentesbarátomtól , most már csak a zöldségféle hiányzik. Meg a CSALÁDNAK egy kis gyümölcs. Narancs, alma, dinnye. –Virág közben az árut nézegeti
Virág: Mondja mézédes a dinnye? Nem szeretem a vízízűt!
Gazsi: Főőőorvos úr! Az én árum mindig tökéletes, mézédes!
Virág: Akkor adjon egyet nekem is! Gazsi át nyújtja a csomagokat:
A dinnye a műűűvésznőnek az én ajándékom, nem túl nagy, csak nyolc kilós lehet.
Virág (a fejét vakarja zavartan) : Etus, ezt hogy visszük haza? Egyedül ennyit nem bírok el. Hívnod kellet volna még valakit –ebben a pillanatban feltűnik Károly, mire Etus sejtelmesen mosolyog
Károly: Itt a felmentő sereg. Művésznő, doktor(fintorogva néz Virágra)
Virág: De miért pont őt? Ez fog segíteni? Ez a Károly?
Károly: Nemcsak én. Velem jött egy régi kedves jóbarát is! –Szerényen kezeit tördelve, sapkában megjelenik Ernő bácsi
Virág: A Benő bácsi fog segíteni? Azt már nem! Majd én elcipelem valahogy!
Etus: Jaj de jó hogy látom Ernő bácsi! Több mint egy éve nem láttam. Öröm egy ilyen régi jó barátot látni. Köszönöm kedves Károly, hogy elhozta magával. Tudtam, hogy szükség lesz még egy segítő kézre, a jó doktoré mellet, azért is telefonáltam tegnap este. De így három lovaggal, minden rendben lesz.
Virág: Etus, te ezt előre tudtad? Igazi boszorkány vagy: Tudtad nem bírom el mindezt elvinni, és ide hívtad ezt a Károlyt, meg ezt a Jákob bácsit! Boszorkány vagy!
Ernő bácsi: Üdvözölöm doktor úr, a nevem Ernő kérem. Én is örülök, hogy láthatom a művésznőt. Mit segíthetek? Melyiket fogjam meg?
Etus: Csak valami könnyűt Ernő bácsi. A dinnyéket, meg azt a öt kiló kis krumplit . De vigyázzon ne erőltesse meg magát, ebben a melegben.
Gazsi(eddig csendben figyelt) Igen, rossz ez a hőség, akartam is mondani nem iszunk meg valamit a művésznőőővel ebben a melegben?
Etus: Dehogynem. Egy kisüsti jól esne. Addig majd az urak vigyáznak itt mindenre. Ernő bácsi maga nem kap. Maga már eleget ivott életében.
Ernő bácsi: Így v-van, művésznő. Én már csak vizet szoktam inni. De engedelmével én is oda mennék, láttam ott egy barátomat, köszönnék neki. De nem iszok. –Mind elmennek, Károly és Virág ott marad a zöldséges stand mellet.
Károly: Ezek jól itt hagytak bennünket. Mond csak Virág, ha jönne egy vevő, te helyesítenéd ezt a Gazsi urat?
Virág: A kicsodát? Miféle Gazsit? (értetlenkedik, majd észbe kap) Jaaa…Mit képzelsz te? Én FŐŐŐOrvos vagyok nem pedig zöldséges. Ez inkább hozzád illik! Nem fogok piszkos répákat fogdosni.
Károly: Ha már a répáknál tartunk, mit szólsz az új rendelethez? Vagy talán nem is hallottál róla?
Virág: Én kérlek tökéletesen tisztában vagyok mindennel, követem a híreket. A mai politikában- mondandóját megszakítja a visszaérkező Etus-Gazsi páros.
Etus: Itt hagyom őket egy percre, és egyből politizálnak. Szerencse, hogy megittuk azt a kisüstit, ugyanis engem nem érdekel a politika és véleményem sincs róla. Urak, ha megkérhetem önöket, fogják a csomagokat és induljunk!
Virág: De hol maradt a Jákob bácsi? Még mindig ott beszélget? De már jön is. Na végre.
Ernő bácsi futva érkezik.
Ernő bácsi: Gyorsan, gyorsan a barátom rosszul lett a melegtől!
Károly: Szerencsére itt van a mobiltelefon készülékem. Felhívom vele az országos mentőszolgálat ingyenes, 104-es telefonszámát, vagy az általános segélyhívót a 112-őt.
Harmadik jelenet, mentőállomás
Mágenheim és Öreg fáradtan lép be. Mágen leül, és nagyokat ásít.
Mágen: Öreg hoznál nekem egy kávét? Nehéz nap ez a mai. Duplaműszak, utána még megyek a klinikára, aztán haza. Vásárolnom is kell még, mert Juli sokáig dolgozik. Belefáradtam ebbe a nyárba.
Öreg: Hozom a kávét. Csak aztán legyen időnk meginni. Tényleg nehéz nap volt ez. A meleg miatt sokan lettek rosszul.
Mágen: (A kamerába néz és tagoltan mondja) A média felelőssége van ebben is. Tájékozatni kellene az embereket, hogy a nagy melegben vigyázniuk kell. Ne legyenek túl sokat a napon a déli órákban. Igyanak sok folyadékot. A strandolók ne ugorjanak el hevült testtel a hideg vízbe. Vigyázzanak az alkohollal is.
Öreg: Én csak arra vágyom, hogy végre megkapjam a szabadságomat. Van egy öreg halászbarátom, ki megyek vele a Dunához. Ott töltöm a szabadságomat, horgászgatunk, borozgatunk, készítek esténként egy pompás és fínom halászlét. Téged is szívesen meghívlak.
Mágen: Te öreg, nem is tudtam, hogy szeretsz horgászni. Miket meg nem tudok rólad? Az Öreg titokzatos élete (humorosan gúnyolja Mágen) talán még valami menyecskéd is van?
Öreg: Nincs én nekem senkim, született agglegény vagyok. De nem is kell, nekem csak a horgászbot kell, meg egy jó kis borocska. Ha már itt tartunk, hova viszed a családot?
Mágen: Nem tudom. Nincs pénzünk, de talán Etus segítségével összejön a pénz, egy félkomfortos apartman-ra, Kisköre-Nagyházán. Majd lebiciklizünk oda Flórával és Julival. Mert Julcsi a lovagjával tölti a nyarat. Na, hozd Öreg a kávét, mielőtt..-ekkor megszólal a csengő. Mágen kelletlenül feltápászkodik és nagy sóhajtások közepette indul.
Negyedik jelenet, ismét a piac.
A földön egy ember fekszik, rajta színes ócska kötött pulóver és sapka hasonló , mint Ernő bácsié. Mellette Károly nagy csomagokkal, Etus, a kezeit tördelő Ernő bácsi, és Virág doktor aki dinnyét majszol. A háttérben röhögő (és integető) statiszták. Szemüveges, bajszos rendőr vakargatja a fejét gondterhelten, mikor a mentő megérkezik Mágennel és Öreggel.
Mágen: (egyenes Etushoz fordulva) Etus te itt? Ügye veled minden rendben?
Etus: Persze. Vásárolni jöttem, és elkísértek ezek a gáláns lovagok. De sajnos Ernő bácsi összetalálkozott egy barátjával, aki túl sokat ivott, és elájult.
Ernő bácsi: Kérem, én nem ittam semmit, csak vizet. De ez a barátom ő mindig gyönge huszár volt, ügye azért rendbe jön? –Mágen nem figyel rá, és a beteget vizsgálja.
Mágen: Ahogy gondoltam. Alkohol és a hőség. Nem értem miért nem hangoztatják, ilyen melegben egy kevés is árthat. Na vigyük be gyomormosásra, rendbe jön. –Mágen int, és Öreg valamint a harmadik mentős a kocsiba teszik az eszméletlen hajléktalant.
Mágen(morogva) Ne aggódjon Ernő bácsi, rendbe fog jönni. De miért hagyta hogy igyon? Ennél több esze is lehetne! Remélem maga nem ivott! Leheljen csak rám!
Ernő bácsi(lehelés után) Nem, már mondtam a főorvos úrnak, nem ittam . Régen más volt, a barátommal ….
Mágen : Ezt most nem hallgatom végig. Végeztünk, beszélek még az őrmester úrral-Mágen a rendőrhöz lép- Bevisszük gyomormosásra, rendben lesz. Tudja az adatait?
Rendőr: Sajnos nem, az ilyeneknek se személyi azonosító igazolványuk se társadalom biztosítási kártyájuk. (kamerába fordulva) pedig ezek mindig legyenek nálunk.
Mágen: Akkor hát minden jót.
Rendőr: Egy percre, az a kedves hölgy, az úriemberekkel ő nem egy híres keramikus? Felvettem a tanuvallomáshoz az adatait, és azt mondta Szikszay Etus. Láttam ismerik egymást.
Mágen: Igen, az anyósom, de mindenkinek csak ő az Etus. –Mágen mindenkitől elköszön, majd elhajtanak a mentővel.
A többiek is elindulnak, Etus elől, majd Virág(dinnyével) és Károly(csomagokkal) egymás mellet furakodva a nyomában, hátul kezeit tördelő Ernő bácsi
Virág: Meg fogom mondani az Ubul bácsinak ,hogy vigyázzon miféle alakokkal barátkozik! Ilyenkor inni? (hirtelen kedves hangra vállt)Te Etus, mit szólnál hozzá ha este betérnénk egy kisvendéglőbe, egy kis sörre? Ha már segítettem.
Károly: Nem lehet, jó doktor. A művésznő már elígérkezett velem mára, és egy nagy vendéglőbe megyünk, egy jó kis borra.
Virág hoppon maradt arckifejezése, gúnyos dallamok.
Ötödik jelenet. Stúdió. A magnóból a Coco Jambo midi verziója szól. Fruzsina hajat tépked, Juli Klarissza arcát tapicskolja, Vica unatkozik. Belép GáborGábor, kezében szivar.
GáborGábor: Ezt nézzétek meg hölgyeim! Mit vásároltam. Szivart elteszi, és egy apró készüléket vesz elő.
Fruzsi(unottan) : Ha nem egy új ollót vettél, amit már harmadszor kérek, akkor nem érdekel.
GáborGábor: Te technológiailag elmaradt nőszemély! Ez fontosabb mint egy olló. Ez egy okostelefon! –büszkén felmutatja
Juli: Ugyan minek neked okostelefon arkangyal? Nem vagy elég okos már így is? Arra elég okos voltál, hogy eltüntesd a fizetésemelésünket. Apropó, ezt miből vetted? Szeretném látni a számlát erről az izéről!
GáborGábor: Ez nem izé szívem egyetlen királynője, hanem okostelefon!
Vica: Igaz is, én se kaptam fizetésemelést már egy éve. Gábor, hogy gondolod ezt?
GáborGábor: Vica-cica hozol ügyfeleket? Nem? Akkor nem jár emelés sem.
Juli: Rosszul gondolod arkangyal. Vica is dolgozik, és mi is. Elakarok menni a doktorral nyaralni, egy apartmanba. Emeld meg a bérünket és ne vacakokra költsd a pénzt.
Klarisssza: Az nem vacak, hanem okostelefon. Jól mondom Gábor?
GáborGábor: Tökéletesen Klarisszamia.
Klarissza: Mi is vettünk már, sőt én kettőt kaptam. Nagyon hasznos dolog. Annyi mindenre lehet használni. Nem is értem nektek miért nincs. A doktornak is hasznára lenne.
Juli: Nekünk még ilyen hordozható telefonunk sincs. Nem telik rá. Képzeld, van aki munkából él, és annak nem telik csak vezetékes telefonra.
Fruzsi: Így van. Sőt , lehet a vezetékes telefont is lemondom, mert nincs rá pénzem. De bezzeg Gábor, te megint szórod a pénzt.
GáborGábor: Ez hasznos befektetés. Mindenkinek szüksége van erre .
Juli: Ugyan minek? Tud ez a izé hajat vágni? Tud arcpakolást csinálni? Nem? Akkor nem is olyan okos izé ez!- Ekkor lép be Julcsi
GáborGábor: Áh, egy gyönyörű ifjú hölgy. Biztos értékelni fogja a szerzeményemet. Ha már ti maradiak nem értékelitek. Nézd csak , micsoda pompás és fántásztikus szerkezet. Ez egy okostelefon
Julcsi: (gúnyolódva) Hű, nem is tudtam hogy a Gábor bácsit és érdekli a modern technika.
GáborGábor: Bácsi ám a…na nem mondom ki. És igen érdekel. A mai üzleti világban csak az marad fenn, aki követi a téchniká fejlődését!
Julcsi: Én most csak anyához jöttem. Egy kis arcpakolásra. Délután találkozok a lovagommal . Ő kertészmérnök, neki van mobiltelefon készüléke, de az is csak használt. Azért vette részletre, hogy bárhol elérhessék az ügyfelek. De ilyesmire neki sem telik. Anya, megcsinálod az arcomat?
Juli: Persze, ülj ide, Klarissza úgy is kész. Látod, Arkangyal, senkinek nincs szüksége ilyen hiába való úri vacokra. Inkább filmezz, ahhoz értesz, emeld meg a fizetésünket, és vegyél egy új ollót. Azt az izét meg vidd vissza.
GáborGábor : Nők(színpadiasan) A sírba visztek a maradi gondolkodásotokkal. Akkor is megtartom, mert szükségem van rá. Én követem az idő szavát.
Fruzsi: Kövesd. Csak ne a mi kontónkra.
Hatodik jelenet. Erdei ösvény. Madárfütty, fák. Dénes és János sétálnak, nagyon romantikus dallamokra.
Dénes: Nem akartam ezzel előhozakodni, de mégis csak te vagy a főmérnök. Mit tudsz arról, hogy engem elakarnak küldeni az erdészházból? Értem én, senkinek nincs szüksége egy öreg kiszolgált erdészre. Amikor itt vannak a fiatalok.
János: Dénes, megnyugodhatsz, nem tesznek ki. Egyébként is többet érsz mint ezek a fiatalok együtt véve.
Dénes: Ami igaz az igaz. Melyik kelne fel olyan korán mint én szoktam? Bár ma elaludtam, és csak hajlani fél kettőkor ébredtem fel. Akkor körbe gyalogoltam a parkerdőt reggeli előtt. Jól esik a mozgás, és olyankor még minden csendes.
János: Erről beszéltek. Egyedül te vagy csak ilyen becsületes. Gondolom mindent ellenőriztél?
Dénes: Igen és csak rosszat láttam. Éjszaka elloptak egy újabb fát. Már puskát támasztok az ágyam mellé, úgy alszok. Régen ez nem volt így.
János: Tudom. De nem állíthatunk minden fa mellé egy rendőrt. Az emberek szegények, kell nekik a tüzelő. De mi lesz ha minden fát kivágunk? Meg kell érteniük, ezek a fák adják a városnak a levegőt. Mással kéne télen fűteniük.
Dénes: Akartam már kérdezni, tudom semmi közöm hozzá, de
János: Csak nyugodtan kérdezz rá
Dénes: Mi a helyzet veled és Almával?
János: Nem tudom. Reggel összekaptunk. Nem beszéli meg velem a gondjait. Lehet meglátott amikor fél éve a doktornővel beszélgettem a leleteimről a kávézóban?
Dénes: Én nem szólok bele, a ti dolgotok, de beszéld meg vele. Az a legtisztább dolog.
János: Köszönöm Dénes. Ez hasznos tanács. Majd két hét múlva rákérdezek.
Hetedik jelenet
Jutka és Veronika érkezik le lifttel a földszintre.
Veronika: Akkor rendben lesz így? Vállalsz egy hetet a táborban?
Jutka: Még megbeszélem Ferivel. Biztos beleegyezik. Matyi is jól érezte magát tavaly a táborban. Ki lesz még ott felügyelőnek?
Veronika: Béla bácsi biztosan lejön. Bujáki is, és Hável is ígérte. Csaba is ott lesz, de azt hiszem csak miattam jön le.
Jutka: És te ennek nem örülsz?
Veronika: Rendes kolléga és barát, de én többet nem akarok tőle.
Jutka: Mindenesetre örülök a tábornak, azt hittem nem lesz rá pénz.
Veronika: Én is ,de Bujáki nagyon ügyes volt, szerzett valamiféle eu-s támogatást. Így lemehetünk Tiszabogdányba, egy hónapra. Szerzett még egy buszt is, amit ötven éve selejteztek ki. Olcsón sikerült megvásárolni az iskola számára. - Kutyaól felől Kutya érkezik. Amint meglátja Veronikát , széles vigyorral közelít, és nevetgélve szólítja meg őket.
Kutya: Jó napot kedves tanárnő. Ha meg nem sértem, bemutatja a szépséges vendégét?
Veronika: Timkó Veronika vagyok, Jutka kollegája – Kutya kezet csókol
Kutya: Óh, hát, ha ilyen csinos tanárnők vannak manapság, sajnálom hogy nem most vagyok kisdiák. A nevem Hegyi Bernát, de mindenki csak Kutyának hív, de nem harapok, igazán barátságosan csóválom a farkam.
Veronika: Nekem már mennem kell, akkor, viszlát. –elmegy, Jutka szintén elmegy. Kutya a fejét csóválva megy vissza a kutyaólba, ahol Sümi várja.
Sümi: Neked meg mi bajod Kutya? Ellopták a csontodat?
Kutya: Ne humorizálj művészkém. Azért lógatom az orrom, mert most szeretnék kisdiák lenni
Sümi: Nocsak, tán krétaporra vágysz, vagy felelésre? Akármelyikre is, segítek. Hozok neked krétát, és ki is kérdezlek. Például, mit tudsz erről az új adócsomagról?
Kutya: Hagyj engem most ezzel. Ez komoly drága dalnokom. Haj, az én időmben is voltak szép tanárnők…
Sümi: Erről van hát szó. Megtetszet egy csinos ifjú tanárnő. Kutya, Kutya. Öreg vagy te már ehhez. Vigyázz, mert szólok Mimikének!
Kutya: Azt ne(tetetett rémülettel) Inkább felelek neked az új adóról- játékosan vigyázba áll mintha felelne . Vidám zene, vágás.
Nyolcadik jelenet. Bandi féle kisbolt. Fiatal csinos hölgy vásárol .
Lenke: Hű de drága pezsgőt tetszett venni. Háromezer kétszáz forintot kapok.
Hölgy: Igen kérem. Kár hogy nincs behűtve. Nekem pedig még gyalog át kell vágnom a városon, Megmelegszik mire oda érek.
Lenke: Ha vár egy kicsit, jön az öregem a péksüteménnyel.
Hölgy: És? Nekem nem péksütemény kell.
Lenke: Nem értett a kedves vevő. Az öreg taxis. Elviszi ahová akarja. De nézze csak már jön is.
Taki bácsi frissen beugrik egy tál zsemlyével.
Taki: Itt a péksütemény drága Lenkém.
Lenke: Itt pedig egy fuvar. Látod, már fuvart is én szerzek neked. –Taki udvariasan meghajol a hölgy felé
Taki: Hova vihetem hölgyem?
Hölgy: Zabhegyi utcába. Tudja merre van?
Taki: Ismerem a várost mint a tenyeremet. Régen, a váltás előtt az még Petrovics Marcell utca volt. Petrovics Marcell volt 1949-ben Kispesten a hatodik ember a pártban és…
Hölgy: Kérem nincs időm erre. Elvisz vagy nem visz? Megmelegszik a pezsgő.
Taki: Persze, persze tessék csak. Fáradjon előre. –Előre engedi, Taki is menne, de Lenke utána szól.
Lenke: Te öreg, csak vigyázz. Látom megnézted magadnak. Ne is gondolj arra, nem azért szereztem neked.
Taki: De drága Lenkém, én csak azt néztem kicsit türelmetlen. De vajon miért? Biztos a nagy meleg miatt. Szerencsére én megszoktam a meleget a frontkor, bár akkor éppen hideg volt, de amikor lőttek hát egyből melegünk lett. De megyek, mert tényleg türelmetlen a hölgy.
Vágás. A belvárosi forgalomban haladnak.
Hölgy: Mondja, nem tudna gyorsabban menni? Mondtam, hogy sietek.
Taki: Én tudnék, de ez a szekér nem tud, meg a Kresz sem engedi.
Hölgy: Pocsék lesz, ez a pezsgő mire oda érünk ilyen csiga tempóban. Miért nem kapcsolja be a klímát?
Taki: Mit tetszik parancsolni?
Hölgy: Klímát, légkondicionálót. Tudja
Taki: Hát persze hölgyem. De ilyesmi csak falncos nyugati új csodamasinákban van. Nem az ilyen öreg veteránok öreg szerekében.
Hölgy: Ha már nincs kílma legalább ne állna meg. Most miért állt meg?
Taki: Láthatja , piros a lámpa. Meg kell állnom, mivel se mentőautó se rendőrautó nem vagyok. Őt átmehetnének sürgős esetben.
Hölgy: Így melegen olyan lesz a pezsgő mint a…na nem mondom ki. Tudja mit? Kiszállok.
Taki: Ahogy parancsolja. Ezerötszáz forintot mutat eddig a taxométer.
Hölgy: Tessék. Vegyen egy klímát, és hajtson gyorsabban-azzal kipattan a kocsiból.
Taki: Hát ennyiből azt bajosan hölgyem- mondja csak úgy maga elé
Kilencedik jelenet. Presszó. Feri lép be Góliáttal. Diszkréten szól a midi formátumú Village People-től a YMCA
Góliát: Apuskám, beülünk ide és megiszunk egy sörikét. Közben megbeszéljük a kettőnk bizniszét is.
Feri: Tőlem, de a sört te fizeted. –Alma már érkezik is
Alma: Mit hozhatok az uraknak?
Feri: Jó napot szomszédasszony. Nem is gondoltam, hogy itt bukkanok ismerősökbe. Két sört, nekem, meg ennek a Góliátnak.
Góliát: Engedje meg, hogy bemutatkozzak, én egy hőstenor vagyok.
Alma: Gratulálok( hideg apró mosollyal) hozom a rendelésüket.
Góliát: Te, papuskám , nem is mondtad micsoda babákat ismersz. Jutka tud róla?
Feri: Ne tréfálkozz Góliát. A szomszédunkban lakik. Nagyon rendes ember a férje.
Góliát: Férjezett? Áh…(legyint) Arról lett volna szó, hogy van egy fuvar. Háromszoros bért fizetek. Le kéne menni a Csepelre. Egy cimbalmos kottáit. Csak egy nap.
Feri: Nem érek rá.
Góliát: Ugyan, vegyél ki egy napot.
Feri: Ha szabadnapon vagyok, akkor inkább Matyival focizok. Nem pedig veled rakodok.
Góliát: Te tudod papuskám. Ha neked nem kell a della. Pedig négyszerest fizetnék.
Feri: Nem érdekel.
Közben, egy másik asztalnál kétfős baráti társaság bőr kabátban, napszemüvegben. Baljóslatú zene. Rezső megy felvenni a rendelést
Rezső: Tehát öt konyak lesz? Nincs ahhoz most meleg? Értem én, reggel konyak este konyak, ettől leszünk mozgékonyak.
Vendég egy: Halgassá má! Ne verseljé!
Vendég kettő: És ne te hozd ki a piát hanem az a virágszál. - Rezső a pulthoz siet
Rezső: Almácska…
Alma: Mit mondtam magának Rezső?
Rezső: Azt hogy megöl. De inkább Almácska mint azok a huligánok. Sokat ittak, konyakot és magát parancsolják.
Laci: Tudod mit parancsoljanak? Na majd mindjárt elzavarom őket. –Az asztalhoz megy.
Laci:Uraim ,se konyak, se hölgy. Menjenek ilyesmit máshová keresni, és most fizessenek-
Vendég egy: Nézd má! De nagy a szád kicsi rigó! –Felkelnek és körbe veszik Lacit. Közben Feri megböki Góliátot, hogy figyeljen a balhéra. Vendég egy már megütné Lacit, de ekkor Feri acélos keze elkapja.
Feri: Nana! Nyugi.
Vendég kettő: Ereszd el, vagy kapsz egyet!
Góliát: Neked is nyugalom kisfiam, vagy mindjárt örökre megnyugodhatsz.
Vendég kettő: Nesze! –Megütné Góliátot, de az védekezik és lecsapja. Feri is leüti a magáért. Közben egyre erősödő akció dús zene.
Feri: Ezzel megvolnánk.
Góliát: Jól esik a mozgás így a nap végén. Na, nézzük csak meg a zsebeiket, a kisfiúk fizessék csak ki, amit ittak!
Laci: Köszönöm, a ház vendégei voltak. Még szerencse, hogy csak ritkán fordul elő, hogy huligánok érkeznek.
Tizedik jelenet.
Vágásiék lakása. Este. Mind hárman a szobában vannak. Jutka két bontott sört hoz Ferinek.
Jutka: Tessék Vágási úr. Megérdemled.
Feri: Én is azt hiszem. A mai nap után, hogy azok a huligánok belém kötöttek, jól esik egy kis sör. De nem is idegesítem magam, hiszen megyünk táborba a gyerekekkel. –Matyi lép be.
Matyi: Én is mehetek táborba?
Jutka: Persze.
Matyi: És én is kaphatok egy kis sört?
Feri: Még mit nem akar a fiatalúr? Sört? Egy kis vegyesfagylaltot, de amilyen szemtelen vagy mostanában, hát nem biztos hogy megérdemled. Én a te korodban azt se tudtam mi az a sör.
Matyi: TV-t nézhetek?
Feri: Mindjárt meglátod mit nézhetsz. Na menj mosakodni. Meglátjuk kaphatsz-e fagylaltot.
Ekkor csengetnek
Feri: Matyi nézd meg ki az!
Matyi: Janka néni. Beengedjem?
Jutka: Persze, de várj egy kicsit. Dugjuk el előle a sört.
Feri: A fagylaltot is, mert még azt is megenné. - Gyorsan a szerkénybe rejtik a sörös üvegeket és poharakat. Közben Matyi ajtót nyit és berobog Janka néni.
Janka néni: Jaj de jó hogy itt vagytok. Képzeld el DrágaJutkám mi történt!- Lezöttyen egy fotelba.
Janka néni: Meghívtak kedves vidéki rokonaim nyaralni. De képzeljétek nincs pénzem egy kis ajándékra. Arra gondoltam ti talán ki tudnátok segíteni? Ferikém? Nincs egy kis pénzetek?
Feri: Sajnálom Janka néni, de nekünk sincs. Múlt hónapban lefagyott a számítógépem , és újat kell vennem.
Janka: Lefagyott? Ilyen melegben? Értem én. A szegény idős rokonnak nem akartok adni. Értem én…
Jutka: Janka néni, adnánk mi de nincs. Legfeljebb ötszáz forintom van.
Janka-fintorogva : Na, jó elfogadom ha nincs több. Majd csak szerény ajándékot veszek. Jut is eszembe a nagy melegről, Ferikém nincs egy kis söröd? Vagy egy kis fagylaltod?
Feri: Sajnos Janka néni, egyik sincs már. – Matyi végszóra lép be.
Matyi: Én se kaptam se sört, se fagylaltot. Pedig azt hittem van.
Janka néni: Ej, de szemtelen ez a gyerek. De ti is jóra nevelitek. Eldugjátok előle? Nem szép dolog mondhatom. Nem is csoda hogy ilyen ez a gyerek, olyan, mint a szülei.
Feri: Pontosan. Olyan, mint mi. Tetszik még valamit Janka néni?
Janka: Hah! Tetszeni? Nem tetszik itt nekem semmi, úgy hogy megyek is. Hova lesz ez a világ?! - Kirobog a szobából.
Végszók:
Jutka: Matyi a sört emlegeti. Mi lesz így belőle? Nem jó jel. Majd oda figyelek rá. Biztos a TV-ből tanulja.
Feri: Se az utcán se otthon nincs nyugtom. Huligánok, Janka néni, és még a söröm is megmelegedett.
Taki: Az emberek rosszul viselik a meleget. Elkényelmesedtek. Mi még bírjuk valahogy, de mi lesz az új generációval, ha mi nem leszünk?
Lenke: Az öreg azt hiszi még bírja, pedig már nem olyan mint régen. Vissza kéne adnia az ipart. Igaz, nekem is azt kellene, de akkor meg az unatkoznék.
János: Hiába dolgoztam egész nap, másra se tudok gondolni ,mint hogy Almával beszéljek. Lassan ideje volna.
Alma: Semmit se akarok elsietni. Azt hiszem, még várok.
Kutya: A meleg ment volna az agyamra, vagy tényleg megbolondított a fiatal tanárnő?
Sümi: Kutya kis diák akar lenni, pedig ő már csak öreg diák lehet.
Juli: Gábor elherdálja a pénzt. Mi lesz így a stúdióval? És hogy megyünk nyaralni? Pedig rám is, és a doktorra is rá fér a pihenés.
Mágen: Minden évben egyre melegebb van, és egyre több a dolgunk is.
Utolsó jelenet, étterem, este
Károly épp Etussal koccint.
Károly: Majd oda figyelek Ernő bácsira. Még a végén visszaesik. Nem szabad innia
Etus: Bizony sok a gond manapság, és vannak, akik az alkoholba menekülnek. Pedig ez veszélyes. –Majd nagyot kortyol a borospohárból, leteszi, kép kimerevedik, stáblista.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése