2012. február 28., kedd

Be nem sorolt jelenetek 16. 1.

Budapest Bár: Várjál inkább Reám


Mi is történt eddig?
Nagyjából semmi.
János elköltözött az új lakásba, Almával azóta nyilvánvalóan nem is beszéltek.
Ettől nagyika síkideg, nagyapó keményen beleszarik az egészbe, Alma pedig maga alá húzott lábakkal szomorkodik.
Mágen visszaverte a pletykákat.
Juli csendesen epekedik Hartai iránt.
Kutya hülye, Sümi még hülyébb.


Hát így…

Szerda este vagyunk, néha kezdjük így a fejezeteket, csak hogy ne únjuk meg.

Vágási lakás, mindenki otthon van, még Matyi is.

Feri a számítógépén molyol, egy pohár sör van a keze ügyében, Jutka főz a nincs otthon semmiből.

Csöngetnek, Feri és Jutka egyszerre mozdul, de közben Matyi már ki is nyitja az ajtót.

Kicsit csalódott, nem tudom, kit várt, biztos Béla bácsit.

Matyi: Csókolom, Janka néni!
Janka: Szervusz életem! Hát itt a Janka néni! Nézd csak, hoztam neked egy szaloncukrot! Örülsz, ugye?
M: Nagyon…
Jutka: (Kihajol a konyhából) Szervusz Janka néni, minek köszönhetjük a látogatást?
Ja: (Egy pillanat alatt veszi le a kabátját és már bele is veti magát a fotelbe) Jaj, drága Jutkám, a világért sem zavarnék, látom, éppen vacsorázni készültök. Csak azért kapok be veletek egy falatot, nehogy elvigyem az álmotokat, ohohhhó!
Ohhhó, Ferikém, éppen van egy kis söröd, de hát ökör iszik magában, ugyebár, hohohó!
Matyikám, hozzál gyorsan egy poharat a jó Janka néninek!
(Matyi poharat hoz, Feri tölt)
Feri: Tessschék, Janka néni, egészschégére!
J: (A sarokban álló karácsonyfára piilant) Milyen szép lehetett ez a fa, kár, hogy már pereg.
Bezzeg a régi szép időkben!
Emlékszem, apám még olyan fát hozott az uradalomból, hogy március elején vágtuk csak fel tüzelőnek, de még akkor sem pergett le egyetlen levele sem. (Lemondóan legyint) De már semmi sem olyan, mint régen.
Ju: Most már elmondhatod, Janka néni, hogy mi szél fújt erre.
Ja: Ne is mondd, drága Jutkám, nagy az én gondom, folyik a WC-tartály. Meg kell javítani.
F: Folyik?
Ja: Folyik. De tiszta szerencse, hogy Gusztáv ismer egy megbízható iparost.
F: Gusztáv? Az a Kerei? Az adómajom?
Ja: Gusztáv okleveles adószakértő! Ritka rendes ember!
Szóval az lenne, drága Jutkám, hogy a Gusztáv szakembere megjavítaná a WC-tartályt és mindössze 140 ezer forintba kerülne. Mármost ez a pénz viszont még ma kellene, már megvette az anyagot. Jó ez a sör! (Csettint)
Ju: (Végképp kijön a konyhából, teljesen el van képedve)
140 ezer forint? És még ma?


Ja: (Flegmán) Hát igen, drága Jutkám, a víz folyik, van neked fogalmad arról, mibe kerül egy liter víz? Egy vagyon!
F: De Janka néni, miért nem szólt, hogy problémája van? Átmentem volna és megjavítottam volna azt a tartályt.
Ja: Ugyan, gyerekek, tudom, hogy nektek semmire sincs időtök, hát elintéztük ketten, Gusztávval.
Ju: De Janka néni! 140 ezer forint nekem a havi fizetésem!
Ja: Mindig mondtuk apáddal, hogy válassz rendes szakmát, vagy legalább házasodj okosan, de hallgass rám Juditkám, még ezt a kicsit is meg kell köszönni.
F: Moscht Janka néni tényleg azt gondolja, hogy hirtelen előveszünk 140 ezer forintot?
Ja: Ferikém, az a Matyika lakása, hát ki fizesse az esedékes javításokat? Én? Nem mondom, amikor még megvolt a kis házikóm…
Ju: Szó sem lehet róla, Janka néni! Most szépen elmész és Kerei úrral együtt lemondjátok azt a híres mestert! Holnap pedig Feri átmegy és megjavítja a tartályt.
Ja: Azt már nem lehet, Juditkám! A mester már megvette a kócot, meg a mittudomén micsodát, nem hozhatsz ilyen kellemetlen helyzetbe!
F: Márpedig hozhatjuk, Janka néni! Nekünk ennyi pénzünk nincsen, van viszont két szép kezünk és abban csavarkulcsunk. Megjavítom én a tartályt, ha nem tetszik, akkor pedig majd kifizetik azzal a Gusztávval a 140 ezer forintot.
Ja: Hát ez hallatlan! Ilyen impertinancia még nem esett Szőllősi lánnyal.
(Csúnyán néz Jutkára)
Illetve csak egyszer, amikor egy lelenchez mentél hozzá!
A mi köreinkben eddig nem volt szokás fillérezni, de úgy látszik, ez a szép, új világ!
(Kiviharzik, a kabátját rángatja magára)
M: Janka néni! Visszaadjam a szaloncukrot? Még nem ettem meg.
Ja: (Ránéz, egy nagyot fúj és szó nélkül kiront az ajtón.)

Ju: (Utána néz, majd megvonja a vállát) De a fa tényleg pereg.
F: Pereg.

Csúfondáros klimpírozás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése