Derengő hajnalban svenkel a kamera a lakótelepen.
A szokásos elemeket (IFA, elpöfögő BKV-busz) meg sem említem, annyira nyilvánvaló, kár hogy mégis megemlítettem:)
A Sümegi-lakásban vagyunk, mert ilyen is van. Csak mi ritkán látjuk.
Valami opera szól a háttérben, Sümi öltönynadrágban és selyem háziköntösben villanyborotvával zümmög a fürdőszobában, közben az operaénekessel, aki lehet, hogy ő maga, együtt dudorászik. Az arca egyik felét már leborotválta, a másik fele még szőrös. Nem nagyon szép…
Egyszercsak elhallgat a zene és elnémul a villanyborotva is, elalszik a villany.
Sümi átkozódva botorkál kifelé, közben megbotlik a küszöbben és majdnem elvágódik, de sikerül megkapaszkodnia, közben lever egy képet a falról.
Már üvöltve tépi fel a bejárati ajtót, ami előtt éppen ekkor megy el Kutya.
Kutya: Mi van, művészem? Mit rikácsolsz itt, hajnalok hajnalán?
Sümi: (Elbődül) Kutya!!! Te itt? Te kapcsoltad ki a villanyt?
K: (Viccesen mórikálja magát) Igen, van egy speciális tulajdonságom, miszerint bárki lakása előtt elhaladva ki tudom kapcsolni nála az elektromosságot.
S: De ha nem te voltál, akkor mit ólálkodsz a lakásom előtt?
K: A szokásos reggeli körutamat teszem a házban, mert akár hiszed, akár nem, én ezt is szoktam. Ilyenkor vizsgálom át, nem törte-e ki valamelyik ablakot egy csintalan gyerek, vagy nem vésett-e szerelmes üzenetet egy forrószívű kamasz a lépcsőház falába. (Elmélázva) Hej, a régi szép időkben még a szííínházban tettem meg ezeket a kis reggeli sétákat, közben rendeztem a gondolataimat, felkészültem a nehéz és fárasztó munkanapra.
De hát, mint mondják, színház az egész világ, ez most az én kis világom és kicsit az én kis színházam is. (Teljesen elérzékenyül magától)
S: És azt is vizsgálod, hogy a lakók lakásában miért nincs villanyáram???
K: Azt nem vizsgálom. (Pedánsan, mintha rendeletet olvasna fel, kántálja) A közös képviselő hatásköre ugyanis az albetét küszöbénél véget ér. (Már normális hangon) Innen legfeljebb baráti segítséget nyújthatok, már ha nem üvöltesz velem, mint egy sakál, mert bár a hangod kellemesnek sosem volt mondható, de így kora reggel kimondottan bántónak is nevezhetném.
S: Nevezd, aminek akarod, de inkább mondd meg, mi történhetett az árammal? (Ijedten a homlokára csap) Úristen! Lehet, hogy megint elfelejtettem befizetni a számlát?
K: Lehet, hogy elfelejtetted?
S: És akkor lehet, hogy az elektromos művek kapcsolta ki a villanyt?
K: (Láthatóan egyre jobban szórakozik) Lehet?
S: Azt mondtad, segítesz! Mi vagy te, pszichiáter, hogy folyton visszakérdezel?
K: Na jól van, Uszkár. Hát mikor szűnt meg az áramszolgáltatás a lakásodban?
S: Mikor, mikor? Hát egy pillanattal azelőtt, hogy itt belédbotlottam.
K: És mondd, Uszkár, hány éve laksz ebben a lakásban?
S: (Meg van lepődve) Nem is tudom, úgy 20.
K: Éppen 25.
S: És? Csak 25 évig jár a villany, utána térjek át a petróleumra?
K: Nem. Na ide nézz! Mi ez itt?
S: Ez a villanyóra szekrény.
K: Stimt. Márpedig ha az elektromos művek áramtalanítja a lakásodat, akkor azt ebben a szekrényben teszi. De te egy pillanattal később nem találtál itt overalos munkásokat, csak engem, ebből pedig az következik, hogy nem felejtetted el befizetni a számlát.
S: Na, hálistennek! De akkor mi történt?
K: Az történt, művészem, hogy már megint nem olvastad el, amit a faliújságra kifüggesztettem.
S: Tudod, hogy szemüveg nélkül már nem tudok olvasni, mit függesztettél te ki?
K: Azt, hogy ma reggel áramszünet lesz. Valami huligánok ellopták a telep egyik transzformátor állomásából a kábeleket és most azt cserélik ki. Mindössze félóra az egész, aztán folytathatod a reggeli toálettedet.
S: De hát engem Lillácska vár, nem mehetek hozzá így, félig beretvált képpel.
K: Hát te villanyborotvát használsz?
S: Igen, még egy régi szovjet turnémon vette egy Harkov típusú villanyberetvát, eddig remekül tette a dolgát és most is tenné, csak a villany…
K: (Ismét elmereng) Igen, azok a régi szép szovjet túrák! Szto gramm vodkák! A gyévuskák! Azok a moszkvaparti…
S: (Türelmetlenül közbevág) Jó, jó, de én most mit csináljak?
K: Hmmm… Lássuk csak… Tudod, mit? Leszaladok a közös helyiségbe, ott mindig tartok borotvahabot, meg pár eldobható borotvát. Felhozom neked, aztán a konyhában majd befejezed a „beretválkozást”, sokat az se ront az ábrázatodon, aztán loholhatsz szíved hölgyéhez.
De menj inkább táxival, nehogy a villamoson is áramszünet legyen, hihi!
(Vidáman elüget)
Szabadon választott klimpírozás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése