Taki taxija begördül a Gellért Szálló elé, ahol Vampetics úr száll be.
Taki: Nahát! Egy régi kedves ismerős! Csodálkoztam is, hogy név szerint engem kértek ebbe a fényes szállóba. Mi járatban, Vampetics úr?
Vampetics: Üdvözlöm, Takács úr! Tudja, megint itthon töltök pár napot és arra gondoltam, hogy az ön szakértő segítségével intézem el néhány fontos dolgomat.
T: Megtisztel. Hova menjünk?
V: Először a Kossuth térre legyen szíves.
T: Már repülünk is.
Elindulnak, a következő képen már a nagykörúton vagyunk, ahol Taki éppen a pirosra váltó lámpa előtt fékez le.
V: Már akartam kérdezni, Takács úr, miért van az, hogy minden közlekedési lámpánál tilosat kapunk? Korábban is jártunk ezen az útvonalon és emlékezetem szerint, javítson ki, ha tévedek, de akkor akadálytalanul tudtunk itt végig haladni. Most az autó is sokkal kevesebb és mégis mindig várakozni kényszerülünk.
 |
| Ha ezek a barmok buszra szálltak volna, már rég otthon lehetnék |
T: (Derűsen) Ja, ez? Hát ez a mi legújabb közlekedésgyorsító akciónk.
V: (Tanácstalanul) Hogyhogy?
T: Az úgy történt, Vampetics úr, hogy a fővárosi vezetés úgy gondolta, hogy kicsit meggyorsítja a villamosok közlekedését, ezért áthangoltatta a jelzőlámpákat.
V: De az autók közben itt állnak a tilosnál és szennyezik a környezetet. Talán vissza kéne hangolni azokat a lámpákat.
T: (Még derűsebben) Azt nem lehet.
V: Miért nem?
T: Mert EU-támogatásból hangolták át.
V: Micsoda? Maguknál az EU hangolja a lámpákat? Itt nem szokták a lámpákat egyébként is állítani, ha szükséges?
T: Még ha csak a lámpákat hangolná az EU… A lámpákat pedig nem akkor hangoljuk, amikor kell, hanem amikor pénzt kapunk rá. Ebben az esetben 47 millió forintot.
V: Takács úr! Ugye nem mondja komolyan, hogy 47 millió forintba került az, hogy az összes lámpánál tilosat kapjunk és az egész nagykörúton füstölgő autók álljanak?
T: De, bizony.
V: A villamosok legalább gyorsabbak lettek?
T: Hogyne. Már nem 32 perc a menetidejük, mindössze 30.
V: Hát ez elképesztő!
T: Hát ha még ismerné a többi grandiózus tervet! Csak nehogy támogatást kapjunk arra is, aztán mindenhol füstölgő autók ácsorogjanak, köztük meg csupa gördeszka-pálya, ahol nem gördeszkázik senki.
Közben odaérnek a Kossuth térhez.
T: De amit itt fog látni, az aztán az igazi csoda!
Befordulnak, ott a kerítés. Taki leállítja az autót, kiszállnak, a további beszélgetés már az utcán zajlik.
V: Ez mi? Megint tüntetés van?
T: Nem kérem, most építkezés van.
V: És mit építenek? Valami újat?
T: Valami újat, meg valami régit. Mivel lopnak is közben, már csak valami kék kellene, és össze is házasodhatnának.
V: Ezt nem értem egészen pontosan.
T: Mindjárt elmagyarázom, de kukkantson csak be itt, a kerítés rácsai között! Mit lát?
V: Károlyi Mihály emlékművét, ha jól tudom, Varga Imre alkotása. De várjunk csak! Ez a terület tele volt fákkal. Még kisgyerek voltam, amikor már ezek között eregettem a papírsárkányt. Azok hova lettek?
T: Hát ez az! Azokat kivágták.
V: (Felháborodva) Micsoda? Kivágták? És az állam ezt hagyta?
T: Nem csak, hogy hagyta, de ő maga csinálta. Na jó, tényleg elmagyarázom. Tudja, uram, itt egy szép új mélygarázst építenek. Nem nekünk, állampolgároknak, hanem a magas képviselőknek. Ezért kell kivágni a fákat, mert úgy tűnik, nálunk mélygarázs fölött nem állhat fa. Ámbár a Roosevelt téren, ami ma már Széchenyi tér, mégis megmaradhattak az évszázados fák, itt sajnos senki nem tudta hozzájuk láncolni magát, mert már előzőleg körbekerítették az egészet.
V: Te jó ég!
T: De nem csak újat építenek ám, hanem régit is. Károlyi szobra például megy a levesbe, ahogy manapság mondják. Nem lesz egyedül, megy vele József Attila is.
V: És mi lesz helyettük?
T: Azt csak a legfelsőbb helyen tudják. Hírlik, hogy visszaépítik a Trianon emlékművet, mert az 1944-es állapotokat akarják visszaállítani, Károlyi helyére pedig Kéthly Anna kerülhet.
V: De Kéthly Annának nem volt itt szobra 1944-ben.
T: Nem úgy van az, ha úgy döntünk, akkor volt! De nem ez a legnagyobb baj, mert szobrok jönnek-mennek, azokat bármikor vissza lehet helyezni. De hogyan lehet visszahelyezni ennyi gyönyörű, meggyilkolt fát?
Mindketten tanácstalanul nézelődnek tovább.
Szomorú klimpírozás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése