Szösz(szenet) 18.

  Bergendy-Gyozz meg engem
  
És mert semmi se szent, Mazsola0070 átírta a 10.fejezet 11. jelenetét...


Lakógyűlés – újragondolva. (Vagy ahogy Vágási Fefe mondaná: Lakógyűlés 2.0.)

(A Szerző Közleménye: Tekintve, hogy csak Racilaci ötletét és szövegének 99,99%-át nyúltam lenne, ez egy teljesen önálló szerzői mű, mivel nekem nem mondta senki, hogy a más művét nem szabad lenyúlni, az idézőjelnél meg hiányoztam az általánosban, így azt nem ismerhetem. Úgy hogy az esetleges panaszokat, lemondási követeléseket és szerzői jogi igényeket tessék benyújtani a Marika néninél /Ló utcai Általános Iskola 2. B. ofő./, ő a hibás mindenért!)  
 A lépcsőház előterében a tornatermekből ismert padokon nincs senki, sőt padok sincsenek, azok bérlete pénzbe kerül. A Kutyaólban csak István és Lenke, Alma, Julcsi, Juli, Feri, Jutka valamint Sümeghy és Kerei.

A háttérből egy hang (valószínűleg a stábból valaki): Basszus egy így nagyon gáz! Miért sajnáljuk a pénzt néhány statisztára?
Másik hang: Kussoljálmá! Felvételvan! Főnök újravegyük?
Az Úr hangja: Ne kérdezz már hülyéket! Mér pont ezt vennénk újra? Folytassuk!

Kutya: Üdvözlöm a tisztelt lakótársakat az évi rendes, a szabályzatban meghatározott rendben meghirdetett lakógyűlésünkön. Mondhatom, büszke vagyok arra, hogy a ház legfontosabb lakói jelen vannak. A többi 1500 lakót meg úgysem látja soha senki, így teszek rájuk.

István: Nem igaz Kutyám, a múltkor is, amikor felvétel volt, a Joli néni a negyedikről tisztán látszott, mert egyfolytában bámulta a stábot. És persze azt a jelenetet sem vettük újra, pedig még azt is megkérdezte, hogy Zenthe művész úr, szereti a buktát?

Kutya: Igaz, igaz Ferikém, illetve Pistám, a buktából én is kaptam! De miért kellett volna ezt újravenni? A Hofi is beállított hozzád Szilveszterkor, pedig elég kisesélyes, hogy Takács István taxisofőr ismerte volna a Hofit – vagy ha igen, ezt miért nem említetted korábban soha? De hagyjuk!
– (innentől megrendülten) nagy megtiszteltetés ez egy közös képviselő számára.


Julcsi: Micsoda, Kutya bácsi?

Kutya: Azt már nem tudom, de ez olyan jól hangzott!
(Napirendre térve meghatottságából.) Három napirendi pontunk van. Az első: a ház részvétele a panelprogramban. Mint közismert, házszavazást rendeltünk el az ügyben, s most az eredmény ismertetése következik. Mielőtt kihirdetem a döntést, jelzem, hogy a szavazást végig dr. Mátrai Gabika ügyvédnő szakértő felügyeletével bonyolítottuk, hogy minden tiszta és törvényes módon folyjon. (Nagyon komolyan.) Azt hiszem, ez így természetes.

Juli: Tényleg? Hol van a Mártai Gabika? Nem úgy volt, hogy itt lesz?

Julcsi: Láttam jönni apával, de amikor látták, hogy mi ide jövünk besurrantak a lakásba. Apát még kérdeztem is, nem jön-e, de közölte, hogy szarik a lakógyűlésre.

Juli: (harciasan felugrik) Na én megyek. Utánanézek mi folyik nálunk a lakásban! Itt vér fog folyni! Még jó, hogy kéznél van egy mentőorvos, remélem saját magát is el tudja látni (elviharzik)

Kutya (fejcsóválva):....folytatnám….Nos, az eredmény: 30 lakásból 26 szavazott, négy szavazat érvénytelen, tízen támogatják és tizenketten ellenzik. Így a lépcsőház a panelprogramban nem vesz részt.

Julcsi (inkább csak magának, felhúzva a szemöldökét): Kár…Nem is tudtam, hogy ilyen beszűkült köcsögök között lakom.  Pedig a hőszigetelés a környezetvédelem és az egészségünk szempontjából is fontos lenne. Na mindegy, én nem leszek Alma (Alma felé fordulva: már bocs), hogy ebből a házból menjek nyugdíjba. Húzok a médiába, aztán gründolok magamnak egy családi házat. Annak az is nagy előnye, hogy a család nem lesz a nyakamon, és akkor és azzal dugok, akivel akarok. (ő is elmegy)

 Lenke (megengedően, kedvesen, mosolyogva): No, a Mágenheim család távozott, talán folytassuk….

István (kotnyelesen): Lehet, hogy igaza van? Alma! Te lassan 70 leszel, nem akarsz már egy önálló lakásba költözni?

Alma: Ugyan, nagyapó! Miért kellene nekem elköltözni? Ugyan eddig már 5 férjem itthagyott, mert nem tudtak a nagyikától 3 méterre szexelni, de akkor sem. De tényleg! Hatra hívtam a Jenőt, kihasználom az alkalmat, amíg itt vagytok, és rendeltetésszerűen használjuk a franciaágyat! (elviharzik)

Lenke: Sürgős dolgom akadt! Meg kell néznem, hogy érik-e a kovászosuborka! (ő is elviharzik)

István: Milyen kovászosuborka? Január van!! (ő is utánarohan)

Kutya (tanárosan): Kérem, kérem! A döntés megszületett, a döntést önök hozták meg, nyugodtan mondhatom, a lehető legdemokrátikusabb keretek között. Most már a vesztesen a sor, hogy lovaghoz méltóan viselje annak következményét. (Hangszínváltással.) Térjünk át a második pontra. A ház éves költségvetésében tátong egy valamivel több, mint negyedmilliós hiány. Lyuk, amit azon nyomban be kell foltoznunk.

Kerei (kekeckedve): És mitől keletkezett ez a hiány, Hegyi úr? Én minden csekkemet befizettem! Elitta vagy elkockázta?

Kutya (lenézően, nyugodtan): Biztosíthatom, (megnyomva a következő szót) Kerei úr, hogy tőlem független, objektív okokból. Feltettem a ruletten a pirosra és a fekete jött ki. Ez objektív ok nem? A szépügyvédnő is megmondaná, ha éppen nem a Julika fojtogatná! (Alig hallhatóan, szinte magának): A k. anyját, pedig ha piros, már Bangkokban lennék a széplányokkal és nem ezeknek a hülyéknek tépném a számat.)

Kerei (kimérten): Engem a maga által alkalmazott szakemberek véleménye nem érdekel. Inkább a számlákba és a kimutatásokba tekintenék bele. És megyek, feljelentem magát a rendőrségen!

Kutya: Ahhoz magának nincs joga, (kivágva a végső adut) tudtommal erre senkitől nem kapott híívatalos felhatalmazást. És magának különben is kuss van. (Súgva Kereinek) Most kaptam egy bizalmas infót az Adótanácsadó Főiskoláról, hogy a maga 1962-ben írt szakdolgozata egy az egyben megegyezik Ivan Ivanovics Bjeloglazov: Sztálin és Hruscsov elvtárs hatása a modern szovjet adórendszerre, különös tekintettel a kéményadó ismételt bevezetésére című korszakos művével.

(Rötyögve Kereinek): Na van még hozzászólásod adószakértőkém? Ha van, írok az Adótanácsadók egyesületének, hogy te tolvaj vagy, nem adótanácsadó.

Kerei: vörös fejjel kirohan.

Kutya: (Hangot váltva, a többieknek.) Különben pedig a lényeges kérdés az, hogy miként lehet pótolni a hiányzó összeget. Magam kiszámoltam, hogy ez lakásonként havi bontásban nem egészen százezer forinttal emelné a közös költség egyébként meglehetősen baráti összegét.
(Feri szólásra emelkedik.)

Feri: Tisztelt Hegyi úr! Ajánlom mindenki figyelmébe, hogy van a házban egy olyan helyiség, amelyet térítésmentesen hasznosítunk. Ha az után bérleti díjat kérünk, meg van oldva a forráshiány – ahogy a politikuschok mondanák.

Kutya (elgondolkodva): Nos, ami azt illeti, a közös használatú pincében valóban hónapok óta lakik egy, nevezzük így, albérlőnk. Azt hiszem, igaza van, Vágási úr. A mi Hernyó barátunk eddig kapott tőlünk – tegyük hozzá, kérés nélkül, szívjóságból – munkát, fedelet a feje fölé, baráti jó szót. Itt az ideje, hogy most ő segítsen rajtunk. (Tanárosan.) Ez ííígy igazságos.

Sümeghy: Őszintén szólva mi arra gondoltunk a Ferivel, hogy a kutyaólban te lopod a napot évszámra, a közös képviselő miért nem fizet bérleti díjat a közös képviselői helyiség használatáért a háznak?

Kutya: Micsoda????? Mit képzeltek? Takarodjatok ki innen! (Feri, Jutka, Sümi el.)
Közben Sümi suttogva: Nem megmondtam, hogy ideges lesz, ha ezt felhozzuk?

Kutya (nagyon lenézően). Hát egyedül maradtam, most már sokadszor! Ennyire érdekli itt a tisztelt lakókat egy nagyon fontos lakógyűlés. Ha nem mennek el mindnyájan, akkor éppen jeleztem volna, hogy a harmadik napirendi pont a közös képviselő mandátumának lejárta. A házszabályzat alapján megkérdezem a jelenlévőket, egyetértenek-e azzal, hogy Hegyi Bernát Kutya további 12 évig a Lantos u. 8. közös képviselője legyen??

(Magának): Igen!!!

No akkor demokratikus, tiszta viszonyok között megtörtént a közös képviselő megválasztása is!
Sajnos az ügyvédnő felügyeletét rajtam kívül álló objektív okok miatt nem tudtam biztosítani, mert éppen most viszik el a mentők.

Roppant frappáns klimpírozás.

Szinte látom magam előtt, ahogy a Lantos u. 8. szám alatti lakosok összefutnak a lépcsőházban:
János (kissé biceg, szeme körül kék folt): Á, semmi, semmi, csak négy vadorzó támadt rám a csemetekertben.
Taki (lihegve): Egy őrült szabálytalanul előzött, és karambolt okozott, tanúskodni voltam a rendőrségen, és megakadályoztam két autólopást is, nem tudom, Lenke mit fog szólni, hogy lekésem a vacsorát, és kihűl a párizsis kenyér.
Feri: Még jó, hogy összefutottunk Pista bácsival az őrsön, ahol rabosítottak, mert azt hitték, én raboltam ki a póóóóstát, de szerencsére kiderült, de szerencsére hat hét után rájöttek, hogy mégsem.
Mágen (kissé viharverten): á, engem csak túszul ejtett két bankrabló, de a kábítószer-kereskedők, akiknek a notesze nálam maradt a múltkor, kiszabadítottak, mert ők akartak túszul ejteni, de szerencsére jött Csók százados, és mindenkit kiszabadított.
Lenke néni: nálunk is volt ma néhány bolti lopás, meg valaki hamis pénzzel is fizetett, de én mindenkit lelepleztem, és még Sümegi művészúrat is megtanítottam zsíros deszkát kenni.
Sümi: mert kellett az energia, hiszen Kutyával ma is négy erőszaktevőt, két táska tolvajt és három autófeltörőt fogtunk és zártunk be a telefonfülkébe.
Matyi: ......................................................... Pisilni kell!!!