Első jelenet.
Lantos utca. Julcsi és Klaudia lassan sétálva beszélgetnek.
Julcsi: Tudod, Péterrel ez nem egy nagy szerelem. Csak egy kaland. De még annak sem túl érdekes.
Klaudia: Pedig ez a Péter egy kedves és jóképű passi!
Julcsi (Felvonja a szemöldökét): Lehet, hogy jóképű és tényleg kedves, de unalmas. A sziklakertjein kívül nem érdekli semmi. A múltkor is hívtam volna moziba, színházba vagy megnézni egy kiállítást, de ő mindenféle ürüggyel elmenekült a lehetőség elől.
Klaudia: Lehet, hogy nincs pénze?
Julcsi: Lehet. Pénzem nekem sincs sok, de egy kiállításhoz nem is kell olyan sok. … Az a baj, hogy nem vagyunk egy hullámhosszon. Na, mindegy. Majd kiforrja magát a dolog. Még nem szólok és nem lépek, majd lesz valahogy. … És mi újság a te lovagjaiddal? Aktuális még az operátőr hódolód?
Klaudia: Tóni? Áááhh, már rég nem. Különben is, mit sugallsz te, hogy nekem lovagjaimm lennének!?? (Büszkén, hangját mélyítve.) Kérem, én egy egyvalakinél megállapodott, boldog és fiatal hölgy vagyok. Csak annyit mondhatok, hogy nem is akárki udvarol nekem. És már három hete!
Julcsi: Nocsak! És elárulsz többet is erről a kitartó hódolóról?
Klaudia: Titok. (Búgó hangon.) Nagyon nagy titok. … Egy ismert és sikeres szííínész!
Julcsi: És ki az? Hogy találkoztatok? Nagy szerelem? Vagy csak könnyű kaland?
Klaudia: Hát, drága barátném, az a helyzet, hogy ez bizony igaz és hatalmas szerelem!
Julcsi (Vidámságot tettetve): Mit hallok? Klaudia, minden férfiszív szétrombolója a saját csapdájába esik…
Klaudia: Bizony így történt. (Kéjesen.) Minden percben őrá gondolok!
Julcsi: És megtudhatom végre, hogy ki az a nagy Titok?
Klaudia: Nem árulhatom el. Legyen elég, hogy (ismét, egyre mélyebb és kéjesebb hangon) egy igazi, belevaló férrrfffi. Egy nagydarab, csupa hús és csupa izom, állandóan borostás, kívánatos passi. És ha már moziról volt szó, elmondom, hogy mostanában az összes magyar filmben szerepel. Bomlanak utána a nők. (Lágyan, de kéjesen.) Ő meg énutánam bomlik…
Julcsi: Hűűha. Egyre kíváncsibbá teszel.
Klaudia: Vannak még bonyodalmak, de anyukám, érzem, hogy minden sínen van. Hamarosan elválik a feleségétől, elköltözik a családjától és csak az enyém lesz. … (Kéjesen mosolyogva.) De már most is az enyém. … (Nagyon kéjesen.) Úgy megkívántam egy gesztenyepürét. Sok habbal.
(Vidám klimpírozás, Julcsi és Klaudia fogja magát és gyorsan igyekezve kimegy a képből.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése