Mágenék lakása. Ádám keresztben csíkos pólójában ül. Csöng a telefon, felveszi. A vonal túlsó végén Juli a stúdióból. A jelenet során váltakozva tűnik fel a két szereplő.
Mágen (álmos hangon): Tessék. Itt Mágenheim.
Juli: Szia, én vagyok. Felkeltettelek?
Mágen: Nem, már a reggeli kávémat is megittam. Bár cukrot nem találtam itthon. De azért élvezem a jól megérdemelt szabadnapomat. Minek köszönhetem a becses hívásodat?
Juli: Nem tudok hazamenni délutánra, ahogy ígértem.
Mágen: Értem. De Flórának…
Juli: … igen, tudom. Megígértük, hogy együtt négyesben elmegyünk a vidámparkba.
Egy nagyon VIDÁMpark, innen lopva
Mágen: Biztosan szomorú lesz.
Juli: Tudom. De nem tehetek róla. Gábor egész nap nincs bent a stúdióban, mert valami rémesen fontos fotóznivalója van. (Sokatmondóan.) Vidéken. Csak este ötre ér be és mindenképpen meg kell várnom. (Nagyon utálkozva.) Tulajdonosi értekezletet hívott össze, ami szerinte halaszthatatlan. És mivel holnap én nem érek rá, nem mondhattam nemet.
Mágen: Rendben. Akkor fogom magam és bevásárolok.
Juli: Azt helyesen teszed, mert nincs otthon semmi. Légy szíves, vegyél párizsit és valami friss gyümölcsöt is Flórának. Vacsorára tarhonyát terveztem tükörtojással, de abból így már nem lesz semmi. Esztek, amit találtok.
Mágen: Az finom lesz. Egyenesen pompás.
Juli: Mondom, nem tehetek róla. Egyébként van még egy feladatod: hozz be nekem 5 ezer forintot. Ma kell fizetnünk a szállítót, a kasszában viszont nincs egy fillér sem. Nem tudom, hogy gondolja Gábor, hogy saját zsebből fizessem a krémeket, de ezt is megkapja azon az értekezleten…
Mágen (kedélyeskedve): Szóval ugorjak le hozzád a városba? Nagyon szívesen, nem tesz semmit, úgyis úgy terveztem, hogy a finom pesti levegőt szívva töltöm a szabadidőmet. Tudod, drágám, a munkámból kifolyólag olyan ritkán jutok le a belvárosba…
Juli: Sajnálom. Már mondtam. De ha ezt megteszed, egész délutánig azt csinálsz, amit akarsz. … Szerintem menjetek el hármasban a vidámparkba, akkor biztos nem lesz Flóra olyan csalódott.
Mágen: Így fogunk tenni.
Juli: Érezzétek jól magatokat!
Mágen: Így fogunk tenni.
Leteszik a kagylót. Mágen lép kettőt, épp leül, amikor szól a telefon.
Mágen: Tessék, Mágenhier. … (kuncogva) Jaj, azt hittem, anyád az, és elfelejtett valamit. …. Igen, épp most beszéltem vele. Na, és te miért hívtál? Vagy csevegni akartál jóapáddal, mivel oly régen nem láttalak? Mikor is találkoztunk utoljára, két hete? … Két napja??? Nekem többnek tűnik… … Ha-ha. Szóval? Mi baj? … Értekezlet este ötkor? Nálatok is? Mi a csuda? Kitalálhattál volna valami jobbat is. Te is. … Hogy nem kitaláltad? Jó, mindegy. Ezek szerint te sem jössze az állatkertbe. … Sajnos…, gondolom. … Jó, majd megoldom. Szia. Aztán bele ne fáradj abba a sok munkába.
Leteszi a kagylót. Lép kettőt, épp leül, amikor szól a telefon.
Mágen: Tessék, Ádám. …. Éva? (Kedélyesen.) Évike drága, minek köszönhetem, hogy nem hagy nekem békét? … Cseréljünk munkanapot? Ezer örömmel. Holnap, meg holnapután be kellene mennem, de szívesen odaadom magának csere nélkül is. Ellesznek az Öreggel. Nos, ha ezt így megtárgyaltuk, akkor én jövő hétfőig ki is alszom magam… …. Hogy nem így gondolta? Hát miként, kedves, ámde erőszakos kollegina? … Menjek be ma este? … Értekezlete van? Várjon, kitalálom: este ötkor. … Hogy honnan tudtam? Drága Évike, nem szokta még meg, hogy én mindent tudok? Ezért hívnak engem, ha baj van – Sopronkőhidától Battonyáig. … Ha-ha. Egyébként árulja már el, hogy ugyan hol és kivel értekezik este ötkor? … Az iskolában??? Szülői értekezlet? Évike, én igazán nem szeretném magát elkeseríteni, de szólok: magának nincs gyereke. … Az unokahúga, akinek a szülei autóbaleset miatt kórházban fekszenek… Ez érdekes, róluk még nem hallottam. … Persze, még sok mindent nem tudok magáról. … Mit szóval? … Ja, a ma esti műszak? Hát lehet ilyen szépen csengő-bongó hangnak nemet mondani? (Fáradtan-álmosan.) Rendben, ott leszek.
Leteszi a kagylót, lép kettőt, épp leül, amikor szól a telefon.
Mágen: Már nem. Nem vagyok itthon. … Te vagy az? Épp téged akartalak hívni... … Honnan tudtad? A megmentőnk vagy! Ma este kellene vigyázni Flórára. … És Etus, a vidámparkot ne nagyon emlegesd neki.
Nagyon vidám klimpírozás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése