Lépcsőház, bejárati előtér. Sümeghy, Kutya, Lilla és Mimi visszaérnek a bevásárlásból. Nagy hangon, vidáman. Kutya és Sümeghy közösen cipel egy nem túl nagy fát.
Kutya (ritka vidáman): Ííiijj, művészem, mi aztán megadtuk az alaphangot az ünnepnek. Vettünk karácsonyfát – (elgondolkodik-elkomolyodik) gyönyörűt, azt nyugodtan mondhatom. A kedves hölgyek gondoskodtak a mindenféle színes és fííínom kellékekről.
A végén pedig alaposan megnöveltük a piaci forralt borárus forgalmát. Hiába no, a fahéjas forralt bornak fiatal koromban sem tudtam ellenállni! Így télvíz idején bizony nem egyszer előfordult, hogy előadások után meghívtam az egész társulatot a közeli sarki talponállóba!
Sümeghy: Ez mind szép és jó, Kutya, de azt igazán fájlalom, hogy végül te mégsem vásároltál magadnak fát. (Fájdalmas arccal.) Nem ünnep az ünnep fa nélkül. Hiába adok neked néhány szép ágat, hogy illatozzon, az egész készülődést és a látványt nem pótolja semmi.
Lilla: Oszkár, világosan megmondta Kutya úr, hogy nem szándékozik otthon, egyedül tölteni a karácsonyi ünnepeket. Együtt leszünk mind a négyen, mindhárom napon. Ahhoz pedig bőségesen elegendő egy fa.
Mimi: Én is megértem Hegyi urat. A karácsony a szeretettől, az együtt töltött időtől szépül meg, nem pedig a tárgyaktól.
Kutya (megindítottan): Nagyon helyesen mondja, (búgó hangon) Mimike drága. Ráadásul azt se feledjük, hogy környezetvédelem is van a világon. Nem szeretem, hogy ezeket a gyönyörű növényeket kivágják annak a pár napnak a kedvéért. (Ismét rötyögősre véve.) Mint ahogyan a húsvéti nyuszikából is kinő az ember egy idő után, édes műűűvészem, úgy a karácsonyfa-állításról is le lehet mondani. (Megkomolyodik.) Főleg ha egy nemes cél érdekében teszi, s nem különben egy tiszta szííívű, érzékeny, szerető társaság veszi az embert körül.
Sümeghy: Nem tudom, Kutya. Lehet, hogy igazad van. De én valahogy úgy érzem, nem lenne igazi az ünnep karácsonyfa nélkül.
Kutya (bölcsen): Sokan vannak így. És sajnos sokan vannak olyanok is, akik ugyanúgy éreznek, mint te, de a jelenlegi, gazdasági világháborús körülmények között nem tehetik meg, hogy fát állítsanak. Nos, úgy hiszem, őket kell igazán sajnálni, nem engem.
Bölcs szomoú klimpírozás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése