2012. április 20., péntek

Nincs megállás (a lejtőn) 10. fejezet 6. jelenet

The Lion sleeps tonight
 
Az előző jelenet folytatása. Kutya és a nehezen járó Sümeghy megérkezik a postára.

Kutya (megenyhülve, oltári kedvesen): Kezét csókolom, (tyutyogva) drága Mimike! Látom, milyen sok dolga van, mint mindig…
Mimike (nagyon kedvesen): Jó napot, Kutya úr! Művész úr! Igen, szerencsére nem panaszkodhatunk a forgalomra. (Innentől nagyon tanítónénisen.) Az emberek most adják fel a húsvéti jókívánságaikat tartalmazó képeslapokat. És jól is teszik, ha egy-két nappal előregondolkodnak, mert ilyenkor, ünnepek előtt olyan forgalmat bonyolítunk le, mint máskor másfél-két hét alatt. S ezért a legjobb szándékkal sem garantálhatja a Magyar Posta, hogy minden küldeményt 48 óra alatt a címzetthez szállít.
Sümeghy: És mondja, kedves Mimi, én nem késtem még le mindenről? Érdemes még levelezőlapot vásárolnom?


Kutya (nagyon vidáman): Már hogyne késtél volna le mindenről, drága művészem? Hát nézz magadra! Alig tudsz járni, nem látsz okuláré nélkül és bizony mondom neked, de csak úgy barátilag, már a hangod sem a régi. Úgyhogy legjobb lesz, ha tollat ragadsz, s úgy rebeged el szíved választottjának azt, amit réges-régen az ablak alatt állva elénekeltél.

Sümeghy (tettetett dühvel): Vedd tudomásul, csáholó, toporzékoló kutya, hogy undok vagy! Ámit pedig a hángomra mondtál, az egyszerű koholmány, amiért be is perelhetnélek, de nem teszem, megvárom, hátha megvéd egy ügyvéd. (Mimikének, megenyhülve.) Egyébként megvallom, de csak magának, hogy ez a vén kefekötő bárátom ráhibázott, Lillácskának szeretnék egy pár sort küldeni.
Mimike: Nocsak, megint Németországban tölti az ünnepeket?
Sümeghy: Nem, ezúttal Itáliában. Távoli rokonai átköltöztek délre, s most szegény Lillácska vigyáz a két rakoncátlan gyermekre. Úgyhogy nemcsak az ünnepeket, hanem az egész tavaszt ott fogja tölteni.
Kutya (vidáman): Akkor azért jársz te egyre nehezebben. Nem is a csontjaiddal van neked bajod, hanem az életkedveddel. Node! Azon könnyen segíthetünk, (tyutyogva) nem igaz, Mimike? Ha bezárja este az ablakot, meg a hivatalt, akkor meghívjuk ezt a hangtorreádort egy kisvendéglőbe, (belelkesülve, gyorsan) eszünk egy jó tarhonyás pörköltöt kisfröccsel, vegyesfagylaltot habbal, aztán meg iszunk rá néhány pofa sört, meg még esetleg konyakot is! (A monológ végén viccesen katonásan vigyázzba áll.)
Mimike: Én benne vagyok.
Sümeghy (ő közben odavetett néhány sort): Nem lesz jó. Ma nem. … (Odaadja a levelezőlapot, fizet közben.)
Kutya: Nocsak, titkos rándevú? Miközben itt teszed a szépet írásban a szíved választottjának, a véred már más után hajt?
Sümeghy: Vedd tudomásul, hogy nincs igazad.
Mimike: Akkor mi az az elfoglaltság, ami miatt nem lehet ma este velünk?
Sümeghy (titkolózva): Magukkal leszek, legalábbis az én hétpróbás gazember bárátommal, csak épp nem a kisvendéglőben. Oda legfeljebb holnap mehetünk.
Mimike (sajnálkozva, kedvesen): Holnap nekem nem jó. És azután sem egy pár napig, egész az ünnepek végéig. (Tanítónénisen.) A veszprémi és a fővárosi állatkert csereakciót hirdetett, amelynek keretében egy-két ritka állatukat a másik város közönsége is megtekintheti. Ehhez a páratlan ötlethez csatlakozott a Magyar Posta is, s ezért a fővárosi postáskisasszonyok Veszprémben, a veszprémiek pedig a budapesti állatkertben várják a látogatókat. Erre az alkalomra kibocsátott lutrijegyeket és bélyegkülönlegességeket fogok én is árusítani, ezúttal a Királynék városában elhelyezett állatkerti standon.
Kutya (nagyon fickósan): Drága művészem, akkor útra fel! Húsvétkor irány Veszprém megye! S ha egy kicsit kisüt a napocska, bizony mondom, még a Balatonban is megmártom a lábamat!
Sümeghy (rejtélyesen): Az lehetséges, ha addig a szégyen meg nem öl…
Kutya (megütközve): A szégyen? Miféle szégyen?
Sümeghy: Gondolkozz csak bátran: miért nem mehetek én ma veled kisvendéglőbe?
Kutya (ismét kedélyesen): Nem tudom, biztos téged közvetít valamelyik ósdi felvételről a televízió. Ha ez megnyugtat, egy biztos néződ, mit néződ, rajongó közönséged lesz a személyemben…
Sümeghy: Nem talált. De gondolkozz csak tovább, nem lehet, hogy esetleg ma estére lakógyűlést hirdetett á mi szeretett közös képviselőnk?

A kamera Kutya döbbent ábrázatán időzik, s közben: tanácstalan klimpírozás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése