Lantos utca 8. lépcsőház. A bejárati ajtón éppen lép ki Julcsi és János.
Julcsi: Jó reggelt, főmérnök úr!
János: Szia, Julcsi. Munkába? Ilyen későn?
2011. október 31., hétfő
6. fejezet 4. jelenet
With a little help from my friends
Lantos utca 8. lépcsőház. A bejárati ajtón éppen lép ki Julcsi és János.
Julcsi: Jó reggelt, főmérnök úr!
János: Szia, Julcsi. Munkába? Ilyen későn?
Julcsi: Ezt én is kérdezhetném. De egyébként a válasz, hogy igen. (Sajnálkozó tekintettel, a szemöldök enyhe felhúzásával.)
Lantos utca 8. lépcsőház. A bejárati ajtón éppen lép ki Julcsi és János.
Julcsi: Jó reggelt, főmérnök úr!
János: Szia, Julcsi. Munkába? Ilyen későn?
2011. október 28., péntek
6. fejezet 3. jelenet
Dire Straits Money For Nothing
Lantos utca 8. előtti tér. Közvetlenül a lépcsőház előtt áll egy ponyvás IFA teherautó. A platóról két valószerűtlenül kicsi és sovány fiatalember próbál lepakolni egy hatalmas ódon diófaszekrényt. Góliát a folyamatot lentről irányítja.
Lantos utca 8. előtti tér. Közvetlenül a lépcsőház előtt áll egy ponyvás IFA teherautó. A platóról két valószerűtlenül kicsi és sovány fiatalember próbál lepakolni egy hatalmas ódon diófaszekrényt. Góliát a folyamatot lentről irányítja.
Góliát: Hórukk…., hórukk… Óvatosan, öcsikéim, mert sok pénzért vesztegetik az ilyen ántik darabokat. És ha leejtitek, bizony nem én fogok perkálni a gazdinak, azt rátok hagyom, arra mérget vehettek. Munkásember1: Nem megy főnök, nem mozdul. Góliát: Még jó, hogy nem mozdul. Nektek kell megmozdítani, kisapáim. Magától a Föld sem mozog, csak ha megfizetik. Én pedig már belengettem nektek az öt rongyot, úgyhogy most rajtatok a sor, kiscserkészek.  Góliát: Segíteni? Én? … Hát mit gondoltok ti, hogy a fájós derekammal majd én fogok cihelődni? Feri (fekete bőrzakóban, fehér ingeben, sötét farmerben, üres kézzel): Szervusz, Góliát! Mit keresel te erre? És mi ez a hangzavar? Az egész lakótelep zeng a te nemes baritonodtól. Csak nem valami fellépésre készülsz? |
2011. október 27., csütörtök
6. fejezet 2. jelenet
Walking On Broken Glass
Lantos utca 8. lépcsőház előtti terület. Arra sétál Kutya és Sümeghy – mindketten igen elegánsak.
Sümeghy (fájdalmas arccal): Kutya, Kutya, te nem is kutya vagy, hanem kutyaütő. Hogy engem így megsétáltatsz ebben a ködös, nyálkás, csúszós időben, az egyenesen emberkínzás!
Kutya (kedélyesen, csitító kedveskedéssel): Dalnokom, műűűűvészem. Éppen nyolc perce sétálsz. Ennyi idő alatt igazán nem fáradhattál el. Még a póóóstáig sem kellett elmenni – azt majd elintézem délután egyedül.
Sümeghy (megállnak szusszanni egyet, szembefordulnak, úgy beszélgetnek): Nézd, Kutya! Engem nem érdekel, hogy a kedves Mimikével te miként etyepetyélsz a póóóstahivatalban, de hagyj engem békén!
Sümeghy (fájdalmas arccal): Kutya, Kutya, te nem is kutya vagy, hanem kutyaütő. Hogy engem így megsétáltatsz ebben a ködös, nyálkás, csúszós időben, az egyenesen emberkínzás!
Kutya (kedélyesen, csitító kedveskedéssel): Dalnokom, műűűűvészem. Éppen nyolc perce sétálsz. Ennyi idő alatt igazán nem fáradhattál el. Még a póóóstáig sem kellett elmenni – azt majd elintézem délután egyedül.
Sümeghy (megállnak szusszanni egyet, szembefordulnak, úgy beszélgetnek): Nézd, Kutya! Engem nem érdekel, hogy a kedves Mimikével te miként etyepetyélsz a póóóstahivatalban, de hagyj engem békén!
2011. október 25., kedd
6. fejezet 1. jelenet
Age of Tschaikovsky
Késő őszi borongós napkelte. Főcím: A kamera a tévétornyot veszi távolról, majd folyamatosan fókuszál a lakótelepre. A házak előtt mindenféle autó a parkolóban. Az utca kihalt.
Buszmegálló Gazdagréten. Mágen bézs színű pufi télikabátban, feje tetején fekete pamutsapka. Jutka értkezik a megállóba hosszú jellegtelen szövetkabátban, farmerben.
Jutka: Jó reggelt, doktor úr! Hová sietsz?
Mágen: Jó reggelt, szomszédasszony. Munkába sietnék. De már húsz perce nem jött busz.
Jutka: Tényleg? Tegnap Feri is panaszkodott, és a forgalmi zavarra hivatkozott, amikor számon kértem a közel félórás késését.
Késő őszi borongós napkelte. Főcím: A kamera a tévétornyot veszi távolról, majd folyamatosan fókuszál a lakótelepre. A házak előtt mindenféle autó a parkolóban. Az utca kihalt.
Buszmegálló Gazdagréten. Mágen bézs színű pufi télikabátban, feje tetején fekete pamutsapka. Jutka értkezik a megállóba hosszú jellegtelen szövetkabátban, farmerben.
Jutka: Jó reggelt, doktor úr! Hová sietsz?
Mágen: Jó reggelt, szomszédasszony. Munkába sietnék. De már húsz perce nem jött busz.
Jutka: Tényleg? Tegnap Feri is panaszkodott, és a forgalmi zavarra hivatkozott, amikor számon kértem a közel félórás késését.
Be nem sorolt jelenetek 13. 14.
Kraftwerk Infinite Mix
Lilla, Mimi, Kutya és Sümi jönnek be a kutyaólba, nevetgélve.
-S: …és akkor ha ez a Kutya le nem fog, úgy ráztam volna ki a szuszt abból az adóbaromból, hogy magam is megbánom!
-Ku: Majom.
-S: Kötözködsz, Kutya?
-Ku: Deeehogy! De nem adóbarom, hanem adómajom.
-M: Az urak harcias kedvükben vannak, de azért pompás volt ez a vacsora abban a kiskocsmában. Kispörkölt, kisfröccs, kell ennél több? Esetleg egy búcsútea?
-Ku: Drága Mimi, teával már nem rontanám el a szám ízét, de van itt nekem eldugva egy kis borocskám, koccintsunk azzal a mi örök és szép barátságunkra.
(A polcról, a könyvek mögül egy kis demizsont kotor elő, 4 vizespoharat tesz az asztalra, azokba tölt)
Ezzel a fínom borocskával lesz teljes ez az emlékezetes este.
-L: Az este valami mással lenne igazán teljes, ugye, Oszkár?
Lilla, Mimi, Kutya és Sümi jönnek be a kutyaólba, nevetgélve.
-S: …és akkor ha ez a Kutya le nem fog, úgy ráztam volna ki a szuszt abból az adóbaromból, hogy magam is megbánom!
-Ku: Majom.
-S: Kötözködsz, Kutya?
-Ku: Deeehogy! De nem adóbarom, hanem adómajom.
-M: Az urak harcias kedvükben vannak, de azért pompás volt ez a vacsora abban a kiskocsmában. Kispörkölt, kisfröccs, kell ennél több? Esetleg egy búcsútea?
-Ku: Drága Mimi, teával már nem rontanám el a szám ízét, de van itt nekem eldugva egy kis borocskám, koccintsunk azzal a mi örök és szép barátságunkra.
(A polcról, a könyvek mögül egy kis demizsont kotor elő, 4 vizespoharat tesz az asztalra, azokba tölt)
Ezzel a fínom borocskával lesz teljes ez az emlékezetes este.
 |
| forrásért katt ide |
2011. október 24., hétfő
Be nem sorolt jelenetek 13. 12.+ bölcsesvégek
Girls Just Wanna Have Fun
|
2011. október 20., csütörtök
Be nem sorolt jelenetek 13. 11.
Knock On Wood
Erdő
János és Dénes sétálnak, amikor terepjáró érkezik, kétségbeesett, középkorú hölgy száll ki.
-Hölgy: Jó napot, Dénes bácsi!
-D: Csókolom, Margitka. Hát, itt a főmérnök úr, neki mondja el a bánatát.
-J: Csókolom, Szelényi János. Mit konspirálsz itt te, Dénes? Ez valami összeesküvés? Miben segíthetek?
-D: Margitka a Hármashatárhegyi repülőbázison üzemeltet büfét. Emlékszel, múltkor is milyen finom lángost ettünk ott.
Erdő
János és Dénes sétálnak, amikor terepjáró érkezik, kétségbeesett, középkorú hölgy száll ki.
-Hölgy: Jó napot, Dénes bácsi!
-D: Csókolom, Margitka. Hát, itt a főmérnök úr, neki mondja el a bánatát.
-J: Csókolom, Szelényi János. Mit konspirálsz itt te, Dénes? Ez valami összeesküvés? Miben segíthetek?
 |
| A kép innen lopva: http://fairiegoodmother.deviantart.com/art/Enchanted-Forest-98526406 |
Be nem sorolt jelenetek 13. 10.
Get the party started
Budai villanegyed, Klarisszáék villája előtt az utcán. Juli idegesen fel-alá járkál, minden fordulónál az óráját nézi.
Érkezik Gábor Gábor, két oldalán vihogva, enyhén részegen Fruzsi és Vica.
-GG: Szívem egyetlen királynője! Csatlakozol kis csapatunkhoz? Vagy a maratoni futásra készülsz? (A libák vihognak)
-Ju: Ugyan, az a lányom! Ádámot várom, de késik, pedig megmondtam, hogy most nem akarok miatta szégyenkezni. (Nagyon ideges, majdnem elsírja magát)
Budai villanegyed, Klarisszáék villája előtt az utcán. Juli idegesen fel-alá járkál, minden fordulónál az óráját nézi.
Érkezik Gábor Gábor, két oldalán vihogva, enyhén részegen Fruzsi és Vica.
-GG: Szívem egyetlen királynője! Csatlakozol kis csapatunkhoz? Vagy a maratoni futásra készülsz? (A libák vihognak)
 |
| forrás: Velvet |
2011. október 19., szerda
Be nem sorolt jelenetek 13. 9.
Wedding March
Városmajori templom előtti park. Néhány kósza hajléktalan beleinteget a kamerába, de így marad, drága a forgatási idő.
Eszter ide-oda nézegetve várakozik, fekete farmer, fehér blézer, hajráf.
Mágen jön, fekete öltöny, nagyon elegáns.
-M: (Nagyon nyájasan) Csóóókolom, kedves Eszter, hát mi volt ilyen sürgős?
Városmajori templom előtti park. Néhány kósza hajléktalan beleinteget a kamerába, de így marad, drága a forgatási idő.
Eszter ide-oda nézegetve várakozik, fekete farmer, fehér blézer, hajráf.
Mágen jön, fekete öltöny, nagyon elegáns.
-M: (Nagyon nyájasan) Csóóókolom, kedves Eszter, hát mi volt ilyen sürgős?
2011. október 18., kedd
Be nem sorolt jelenetek 13. 8.
The Platters - Only you
Etus az asztalnál ül, bököd valami beazonosíthatalan agyagdarabot. Öltözéke kertésznadrág, lila fejkendő, a tetejébe tűzve a hatalmas napszemüvege.
Károly vele szemben a fotelben, világos öltönyben, kék ingben, nyakkendő nélkül. Hanyagul elegáns, napbarnított.
-E: Na mondja, kedves, Károly, mi járatban.
-Ká: Drága művésznő, lenne egy felkérésem a maga számára.
-E: (Pajkosan) Táncba akar vinni, Károly? Nem vagyok én egy Kata.
-Ká: Hehe. (Negédesen) Ha Kata lenne, akkor persze könnyű lenne táncba vinni, de maga Etus, így ezzel nem is próbálkozom.
-E: Pedig próbálkozhatna, legfeljebb nem sikerül. (Pajzánul mosolyog)
-Ká: De komolyan. Felkértek egy társasház felépítésére és magára gondoltam.
-E: Rám? Gondoljon inkább a kőművesre, meg az ácsra, egy Szikszai Etus nem tud házat építeni.
-Ká: (Rosszallóan) Ez komoly dolog, a mai gazdasági helyzetben egy társasház már fontos és szép feladatnak számít, ott lenne szükség a maga cserepeire.
-E: Cserepeimre? Majdnem olyat mondtam, amit magam is megbánok. De hogyan lehet ma társasházat építeni? Mindenhol azt hallom, hogy nincs hitel. A saját pénzéből építi? Háziúr lesz? És megy majd a lakébérért elsején és ha nincs pénz, elviszi a legkisebb gyereket?
-Ká: Hát, hitel valóban nem nagyon van, de én szerencsére azért még kapok. Úgyhogy nem én leszek a háziúr, hanem a bank, az meg nem viszi el a gyerekeket, az a rézorrú bagoly.
-E: (Kikerekedett gülüszemekkel) És maga hogyhogy kap, ha más nem?
-Ká: Engem már ismernek, tudják, hogy szolíd haszonnal, de megbízhatóan dolgozom. Én nem tűnök el projektcégek mögött, így van hitelem, a szó szoros és átvitt értelmében is.
Etus az asztalnál ül, bököd valami beazonosíthatalan agyagdarabot. Öltözéke kertésznadrág, lila fejkendő, a tetejébe tűzve a hatalmas napszemüvege.
Károly vele szemben a fotelben, világos öltönyben, kék ingben, nyakkendő nélkül. Hanyagul elegáns, napbarnított.
-E: Na mondja, kedves, Károly, mi járatban.
-Ká: Drága művésznő, lenne egy felkérésem a maga számára.
-E: (Pajkosan) Táncba akar vinni, Károly? Nem vagyok én egy Kata.
-Ká: Hehe. (Negédesen) Ha Kata lenne, akkor persze könnyű lenne táncba vinni, de maga Etus, így ezzel nem is próbálkozom.
-E: Pedig próbálkozhatna, legfeljebb nem sikerül. (Pajzánul mosolyog)
-Ká: De komolyan. Felkértek egy társasház felépítésére és magára gondoltam.
-E: Rám? Gondoljon inkább a kőművesre, meg az ácsra, egy Szikszai Etus nem tud házat építeni.
-Ká: (Rosszallóan) Ez komoly dolog, a mai gazdasági helyzetben egy társasház már fontos és szép feladatnak számít, ott lenne szükség a maga cserepeire.-E: Cserepeimre? Majdnem olyat mondtam, amit magam is megbánok. De hogyan lehet ma társasházat építeni? Mindenhol azt hallom, hogy nincs hitel. A saját pénzéből építi? Háziúr lesz? És megy majd a lakébérért elsején és ha nincs pénz, elviszi a legkisebb gyereket?
-Ká: Hát, hitel valóban nem nagyon van, de én szerencsére azért még kapok. Úgyhogy nem én leszek a háziúr, hanem a bank, az meg nem viszi el a gyerekeket, az a rézorrú bagoly.
-E: (Kikerekedett gülüszemekkel) És maga hogyhogy kap, ha más nem?
-Ká: Engem már ismernek, tudják, hogy szolíd haszonnal, de megbízhatóan dolgozom. Én nem tűnök el projektcégek mögött, így van hitelem, a szó szoros és átvitt értelmében is.
2011. október 16., vasárnap
Be nem sorolt jelenetek 13. 7.
Martini
Presszó, a pultban Alma és Laci. Kázmér és Rezső tálcákkal lejtenek a parketten, amikor találkoznak, összesúgnak
-K: Most.
-R: Később.
-K: (Kávét visz az egyik asztalhoz egy idősebb párnak)
Itt a fínom kávé és nem apámé, az öné naccsád, ettől megnyalja a szá….. ját. Hehe.
(A vendégek elhűlten merednek rá)
Ajánlhatok egy fínom süteményt? Nálunk kapható az ország tortája, a nagyvilágon nincs párja. Teteje barack, köles az alja, elcsodálkozik, ha megkóstolja.
Presszó, a pultban Alma és Laci. Kázmér és Rezső tálcákkal lejtenek a parketten, amikor találkoznak, összesúgnak
-K: Most.
-R: Később.
-K: (Kávét visz az egyik asztalhoz egy idősebb párnak)
Itt a fínom kávé és nem apámé, az öné naccsád, ettől megnyalja a szá….. ját. Hehe.
(A vendégek elhűlten merednek rá)
 |
| forrás: James Bond Múzeum |
2011. október 15., szombat
Be nem sorolt jelenetek 13. 6.
Opening - Little Shop of Horrors
Lenke néni boltja
-Madarasi Bandi: Csókolom, Lenke néni, megjött már a tej?
-Lenke: Megjött, megjött….(nyel) Bandikám… (nyel) az öregem meghozta, nemsokára hozza a friss péksüteményt is, de maga meg hol járt, amikor mindjárt delet üt az óra?
-M.B: Elnézését kérem Lenke néni, elmulasztottam jelezni, hogy ma fontos és érdekes tárgyalásom volt az önkormányzatnál és a közös képviselőnél.(fontoskodva) A jövőnk volt a tét! Úgy néz ki, maradhatunk még egy évig, sikerült méltányos bérleti díjat kialkudnom.
-L: (kényszeredett, cseppet sem kedves mosollyal) Hát… (nyel) gratulálok, Bandikám, csak tudja, az én lábam már nemigen bírja az egész napos ácsorgást…(mindvégig kedvesen mosolyog, de közben a mosolyától odakinn repülő madarak zuhannak a földre)
-M.B.: Teljesen igaza van Lenke néni, az én hibám, de csak egy percig tartson még ki, felveszem a fehér köpenyt és leváltom. (megalázkodva) Jó lesz így? Megbocsát?
-L: Meg, meg Bandikám, ha megmarad a munkahelyem, ezt a kis kényelmetlenséget elviselem, nyugdíjas ne zúgolódjon. Kell nekünk minden kis pénz és (szemrehányólag) amit maga fizet, Bandikám, igazán kicsi pénz..
Lenke néni boltja
-Madarasi Bandi: Csókolom, Lenke néni, megjött már a tej?
-Lenke: Megjött, megjött….(nyel) Bandikám… (nyel) az öregem meghozta, nemsokára hozza a friss péksüteményt is, de maga meg hol járt, amikor mindjárt delet üt az óra?
-M.B: Elnézését kérem Lenke néni, elmulasztottam jelezni, hogy ma fontos és érdekes tárgyalásom volt az önkormányzatnál és a közös képviselőnél.(fontoskodva) A jövőnk volt a tét! Úgy néz ki, maradhatunk még egy évig, sikerült méltányos bérleti díjat kialkudnom.
-L: (kényszeredett, cseppet sem kedves mosollyal) Hát… (nyel) gratulálok, Bandikám, csak tudja, az én lábam már nemigen bírja az egész napos ácsorgást…(mindvégig kedvesen mosolyog, de közben a mosolyától odakinn repülő madarak zuhannak a földre)
-M.B.: Teljesen igaza van Lenke néni, az én hibám, de csak egy percig tartson még ki, felveszem a fehér köpenyt és leváltom. (megalázkodva) Jó lesz így? Megbocsát?
-L: Meg, meg Bandikám, ha megmarad a munkahelyem, ezt a kis kényelmetlenséget elviselem, nyugdíjas ne zúgolódjon. Kell nekünk minden kis pénz és (szemrehányólag) amit maga fizet, Bandikám, igazán kicsi pénz..
 |
| forrás |
2011. október 14., péntek
Be nem sorolt jelenetek 13. 5.
Moviestar
Stúdió
Szokásos felállás, Fruzsi Antónia haját tépi, Julinál Klarissza.
-K: Julikám, akkor este mindannyiótokat várunk. Nagyon fontos párti lesz.
-J: Ez a parti éppen mitől lesz annyira fontos?
-K: Ti nem is tudjátok? Most zajlik a média újrafelosztása és ebben Albert nagyon fontos szerepre számít.
-F: Albert már annyi mindenben számított fontos szerepre, ha jól tudom könyvtáros is volt. Baracskán. Az is média?
Stúdió
Szokásos felállás, Fruzsi Antónia haját tépi, Julinál Klarissza.
-K: Julikám, akkor este mindannyiótokat várunk. Nagyon fontos párti lesz.
-J: Ez a parti éppen mitől lesz annyira fontos?
-K: Ti nem is tudjátok? Most zajlik a média újrafelosztása és ebben Albert nagyon fontos szerepre számít.
-F: Albert már annyi mindenben számított fontos szerepre, ha jól tudom könyvtáros is volt. Baracskán. Az is média?
2011. október 13., csütörtök
Be nem sorolt jelenetek 13. 4.
Pink Floyd - The Wall
Iskola, tanári szoba
-Csaba: (Felháborodva) Most mondjátok meg, hogyan lesz ezután! Eddig legalább megvolt az értelmiségi lét szabadsága, azt tanítottam, amit jónak tartottam. Most jön megint a tanterv?
-Jutka: Ugyan, Csaba! Én még emlékszem arra, amikor pár éve azon háborogtál, hogy megszűnik a központi tanterv és akkor te mit tanítsál. (Csúfolódva) Akarsz te egyáltalán tanítani valamit?
-Cs: (Megbántódva) Ez nem szép tőled, Jutka, én csak szeretném a tőlem telhető legjobb tudásom szerint kiengedni az életbe a diákokat. Olyan nagy bűn ez?
-Béla: Én, kérlek végigtanítottam az egész huszadik századi magyar történelmet és nem volt olyan sötét korszak, amikor tantervtől függetlenül ne az igazságot oktattam volna.
-J: Ezzel én is így vagyok.
(Csaba tanácstalanul tárja szét a karját)
(Hável és Bujáki jön ki az igazgatói irodából)
-Bujáki: Századszor mondom, hogy nem megy. Nincs rá keret.
-Hável: Pedig ezt meg kell oldani, Bujáki, ez a gazdasági igazgató-helyettes dolga.
-Bu: Forgattam már a költségvetést ide-oda, egy fillért sem tudok már kisajtolni pluszban.
-Bé: Értem én! Ezennel a tiszteletbeli tanári címemről is lemondok! Nem állok a fiatalok útjába, az én kis tiszteletdíjammal nem kell a tekintetes iskolaszéknek a továbbiakban bíbelődnie!
-J: Na, azt már nem! Bujáki, ha nem vagy képes Béla járandóságát kigazdálkodni, akkor én egy percig sem maradok tovább.
-Csaba: (Felháborodva) Most mondjátok meg, hogyan lesz ezután! Eddig legalább megvolt az értelmiségi lét szabadsága, azt tanítottam, amit jónak tartottam. Most jön megint a tanterv?
-Jutka: Ugyan, Csaba! Én még emlékszem arra, amikor pár éve azon háborogtál, hogy megszűnik a központi tanterv és akkor te mit tanítsál. (Csúfolódva) Akarsz te egyáltalán tanítani valamit?
-Cs: (Megbántódva) Ez nem szép tőled, Jutka, én csak szeretném a tőlem telhető legjobb tudásom szerint kiengedni az életbe a diákokat. Olyan nagy bűn ez?
-Béla: Én, kérlek végigtanítottam az egész huszadik századi magyar történelmet és nem volt olyan sötét korszak, amikor tantervtől függetlenül ne az igazságot oktattam volna.
-J: Ezzel én is így vagyok.
(Csaba tanácstalanul tárja szét a karját)
(Hável és Bujáki jön ki az igazgatói irodából)
-Bujáki: Századszor mondom, hogy nem megy. Nincs rá keret.
-Hável: Pedig ezt meg kell oldani, Bujáki, ez a gazdasági igazgató-helyettes dolga.
-Bu: Forgattam már a költségvetést ide-oda, egy fillért sem tudok már kisajtolni pluszban.
-Bé: Értem én! Ezennel a tiszteletbeli tanári címemről is lemondok! Nem állok a fiatalok útjába, az én kis tiszteletdíjammal nem kell a tekintetes iskolaszéknek a továbbiakban bíbelődnie!
-J: Na, azt már nem! Bujáki, ha nem vagy képes Béla járandóságát kigazdálkodni, akkor én egy percig sem maradok tovább.
2011. október 11., kedd
Be nem sorolt jelenetek 13. 3.
| Emerson, Lake & Palmer - Pictures At An Exhibition .mp3 | ||
 | ||
 | Found at bee mp3 search engine |  |
Vigyázat, Gnáci folytatja! ;-)
Kutyaól, Kutya és Sümi ülnek az asztalnál, teát iszogatnak.
Kutya világosszürke öltönyben, hozzá illő barna barett sapkában. Sümi fekete öltönyben, félrecsúszott nyakkendővel, az inge legalább 3 számmal nagyobb a kelleténél, a nyakánál nagy hézag van, lefogyott a betegségben.
Belép Kerei. Farmer, csíkos ing, fekete bőrmellény.
-K: Jó reggelt az uraknak! A közös képviselő úrral lenne hivatalos beszélyem.
-Ku: (Merev arccal, résnyire nyitott szájjal) Parancsoljon, Kerei úr, miben segíthetek?
-K: Kérem, tűrhetetlen, hogy a szomszéd a lakásom ajtaja elé teregeti ki a szennyes ruháit! Kérem, indulok reggel a dolgomra, sietve és egy kiterjedt ruhaszárítóba vagyok kénytelen beleütközni! Kérem, intézkedjék haladéktalanul!
 |
| a kép forrása a mosható pelenkák blogja |
2011. október 8., szombat
Be nem sorolt jelenetek 13. 1.-2.
Physical Attraction
Gnáci tollából egy komplett fejezet első két jelenete
1. jelenet
Szokásos lakótelepi svenkkel nyitunk, még csak éppen virrad. Az IFA ott áll a parkolóban, a BKV-busz is elhúz, csak néhány ablakban ég a villany, a többi sötét. Biztos nagyon korán van még.
Vágási lakás, Feri a konyhában kapkodva reggelizik. Ahogy kinyitja a hűtőt, megcsörren benne az ásványvizes palack, mire megjelenik Jutka fehér, gumimacis pamut hálóingben, álmosan.
-J: Hány óra, az isten szerelmére?
-F: (Ijedten) Elnézést kérek, felébresztettelek, pedig igyekeztem csendben lenni. Negyed hat.
-J: Hát nem sikerült. Pedig éjjel sem sokat aludtam, de ahogy láttam, te sem. Nem fogsz te elkésni?
-F: De, és az új nyomdában a késést levonják a béremből. De te miért nem aludtál? (Aggódva) Csak nem érzed rosszul magad?
-J: Ismered a mondást: aki éjjel legény, legyen nappal is legény! Csak az a baj, hogy én nem vagyok legény, mégse tudtam aludni a tévézésedtől. Mit lehet ilyenkor egész éjjel nézni? Tudtommal sem olimpia, sem futball vébé nincsen.
-F: (Megütközve) Sajnálom, pedig feltettem a fülhallgatót. (Lelkesen) Egyébként amerikai futball mérkőzést néztem, ez az új szerelmem. Persze csak utánad.
-J: Lehet, hogy feltetted a fülhallgatót, de a képernyő attól még villog és én így nem tudok aludni. És mi az, hogy amerikai futball? (Élcelődve) Nehogy azt mondd, hogy van ausztrál futball, meg orosz futball, meg magyar futball is!
-F: Kitalálok valamit, hogy ne zavarjon a villódzás, mert amerikai futball mérkőzéseket sajnos csak éjszaka közvetítenek. (Vigyorogva, az egyik kezével sután gesztikulálva) És nevetni fogsz, de tényleg van ausztrál futball. Viszont orosz futball nincsen, az az orosz rulett. A magyar futball pedig egy egészen rendhagyó sport. (Teljesen belelendül) De ha tudni akarod az a különbség az amerikai és az ausztrál futball között, hogy…
1. jelenet
Szokásos lakótelepi svenkkel nyitunk, még csak éppen virrad. Az IFA ott áll a parkolóban, a BKV-busz is elhúz, csak néhány ablakban ég a villany, a többi sötét. Biztos nagyon korán van még.
Vágási lakás, Feri a konyhában kapkodva reggelizik. Ahogy kinyitja a hűtőt, megcsörren benne az ásványvizes palack, mire megjelenik Jutka fehér, gumimacis pamut hálóingben, álmosan.
-J: Hány óra, az isten szerelmére?
-F: (Ijedten) Elnézést kérek, felébresztettelek, pedig igyekeztem csendben lenni. Negyed hat.
-J: Hát nem sikerült. Pedig éjjel sem sokat aludtam, de ahogy láttam, te sem. Nem fogsz te elkésni?
-F: De, és az új nyomdában a késést levonják a béremből. De te miért nem aludtál? (Aggódva) Csak nem érzed rosszul magad?
-J: Ismered a mondást: aki éjjel legény, legyen nappal is legény! Csak az a baj, hogy én nem vagyok legény, mégse tudtam aludni a tévézésedtől. Mit lehet ilyenkor egész éjjel nézni? Tudtommal sem olimpia, sem futball vébé nincsen.
-F: (Megütközve) Sajnálom, pedig feltettem a fülhallgatót. (Lelkesen) Egyébként amerikai futball mérkőzést néztem, ez az új szerelmem. Persze csak utánad.
-J: Lehet, hogy feltetted a fülhallgatót, de a képernyő attól még villog és én így nem tudok aludni. És mi az, hogy amerikai futball? (Élcelődve) Nehogy azt mondd, hogy van ausztrál futball, meg orosz futball, meg magyar futball is!
-F: Kitalálok valamit, hogy ne zavarjon a villódzás, mert amerikai futball mérkőzéseket sajnos csak éjszaka közvetítenek. (Vigyorogva, az egyik kezével sután gesztikulálva) És nevetni fogsz, de tényleg van ausztrál futball. Viszont orosz futball nincsen, az az orosz rulett. A magyar futball pedig egy egészen rendhagyó sport. (Teljesen belelendül) De ha tudni akarod az a különbség az amerikai és az ausztrál futball között, hogy…
5. fejezet bölcsesvégek
You Angel You
Etus: … Sosem vártam semmit, nem azért igyekeztem jót tenni másokkal. De mindig megdöbbent, hogy milyen múlékony is a jótevőnk érzett hála.
Ádám (orvosi ruhában): Megmentettem két ember életét, és segítettem világra jönni egy harmadiknak. Erre mondják, hogy megérte beugrani helyettesíteni.
Júlia: Régi ismerős lepett meg bennünket. Bajban van. Azt hiszem, kötelességünk segíteni neki.
GG: Fodrászat és étterem. Lehet, hogy Oli néni belebukott, de Gábor Gábor a mágá üzleti zsenijével felvirágoztatja a bizniszt. Csak azt nem értem, miért nem jutott ez az én eszembe. Lehet, hogy a zseniális Gábor szenilis lenne egy kicsit? … Azt ázért nem hiszem.
Etus: … Sosem vártam semmit, nem azért igyekeztem jót tenni másokkal. De mindig megdöbbent, hogy milyen múlékony is a jótevőnk érzett hála.
Ádám (orvosi ruhában): Megmentettem két ember életét, és segítettem világra jönni egy harmadiknak. Erre mondják, hogy megérte beugrani helyettesíteni.
Júlia: Régi ismerős lepett meg bennünket. Bajban van. Azt hiszem, kötelességünk segíteni neki.
GG: Fodrászat és étterem. Lehet, hogy Oli néni belebukott, de Gábor Gábor a mágá üzleti zsenijével felvirágoztatja a bizniszt. Csak azt nem értem, miért nem jutott ez az én eszembe. Lehet, hogy a zseniális Gábor szenilis lenne egy kicsit? … Azt ázért nem hiszem.
5. fejezet 11. jelenet
Depeche Mode - Master and Servant
Lantos utca 8. Lépcsőház és lépcsőház előtti tér.
Etus jön ki, várja őt Károly. Etus pirosban, szintén piros sapka a fején. Károly hófehér nadrágban és ingben, panyókára vetve egy sötétkék zakó.
Etus: Jó estét! Ugye nem autóval jött?
Károly: Kezét csókolom. Természetesen nem.
Etus: Örülök. Attól tartottam, ilyen kései órán már nincs kedve sétálni egyet.
Károly: Művésznő, engedje meg, hogy megjegyezzem, ezúttal tévedett. Szó, mi szó, meglehetősen nehéz napom volt. Egész nap tárgyaltam. Beruházókkal, kivitelezőkkel, társfinanszírozókkal…
Etus: Ez aztán tényleg nehéz nap lehetett. Nem is értem, hogy miket mond…
Károly: És ez még nem minden. Tárgyaltam a bankommal is, mert kedvezményes árfolyamon kínáltak törlesztési lehetőséget.
Etus: Ezt meg végképp nem értem.
Károly: Nem is fontos. Legyen elég annyi, hogy nem vállaltam. Szeretem tisztességes körülmények között bonyolítani az üzleteimet. De a lényeg, hogy a könnyű esti sétámat a világért ki nem hagynám. … Különösen, ha ilyen kellemes társasággal ejthetem szerét.
Etus (mosolyogva): Na azért. Ráadásul arra gondoltam, hogy beülhetnénk valahová a közelbe egy kis kisüstire…
Károly: Meg esetleg egy könnyű kis vacsorára. … (Viccesen) Állok elébe. De én hívom meg. Egyébként ismerek egy kellemes és kitűnő kisvendéglőt innen néhány utcányira. Ha szabad javasolnom, keressük fel. Nem fog csalódni, fííínom, hangulatos hely és a konyhája is pompás.
Etus: Akkor most én mondom, hogy állok elébe.
kép forrása
Lantos utca 8. Lépcsőház és lépcsőház előtti tér.
Etus jön ki, várja őt Károly. Etus pirosban, szintén piros sapka a fején. Károly hófehér nadrágban és ingben, panyókára vetve egy sötétkék zakó.
Etus: Jó estét! Ugye nem autóval jött?
Károly: Kezét csókolom. Természetesen nem.
Etus: Örülök. Attól tartottam, ilyen kései órán már nincs kedve sétálni egyet.
Károly: Művésznő, engedje meg, hogy megjegyezzem, ezúttal tévedett. Szó, mi szó, meglehetősen nehéz napom volt. Egész nap tárgyaltam. Beruházókkal, kivitelezőkkel, társfinanszírozókkal…
Etus: Ez aztán tényleg nehéz nap lehetett. Nem is értem, hogy miket mond…
Károly: És ez még nem minden. Tárgyaltam a bankommal is, mert kedvezményes árfolyamon kínáltak törlesztési lehetőséget.
Etus: Ezt meg végképp nem értem.
Károly: Nem is fontos. Legyen elég annyi, hogy nem vállaltam. Szeretem tisztességes körülmények között bonyolítani az üzleteimet. De a lényeg, hogy a könnyű esti sétámat a világért ki nem hagynám. … Különösen, ha ilyen kellemes társasággal ejthetem szerét.
Etus (mosolyogva): Na azért. Ráadásul arra gondoltam, hogy beülhetnénk valahová a közelbe egy kis kisüstire…
Károly: Meg esetleg egy könnyű kis vacsorára. … (Viccesen) Állok elébe. De én hívom meg. Egyébként ismerek egy kellemes és kitűnő kisvendéglőt innen néhány utcányira. Ha szabad javasolnom, keressük fel. Nem fog csalódni, fííínom, hangulatos hely és a konyhája is pompás.
Etus: Akkor most én mondom, hogy állok elébe.
kép forrása
5. fejezet 10. jelenet
War - Low Rider
Mágenheim lakás. Etus és Flóra beszélget. Mindketten egyenes derékkal, térdre helyezett kézzel ülnek, egymással szemben. A kamera profilból veszi őket.
Etus: … és így ment el közülünk a te nagyapaád, az én párom, a Szikszai…
Flóra: Nagyon szomorú történet. Olyan lehangolt lettem. Te nem vagy az?
Etus: De, szoktam. De nem mindig. Mindig az eszemben van, de igyekszem ettől függetlenül élni és vidám lenni. És te se szomorkodj… (Ajtózörgés hallatszik.) … Különben is, megérkeztek az őseid, úgyhogy sipirc vacsorázni és fürödni.
Belép Juli.
(Lovag, Etus elleni TELJES vértezetben)
Juli: Köszönöm, Etus. Hallottam, hogy te vigyázol a gyerekre, mert a doktornak, meg a kisasszonynak (gúnyosan) sürgős dolga akadt.
Mágenheim lakás. Etus és Flóra beszélget. Mindketten egyenes derékkal, térdre helyezett kézzel ülnek, egymással szemben. A kamera profilból veszi őket.
Etus: … és így ment el közülünk a te nagyapaád, az én párom, a Szikszai…
Flóra: Nagyon szomorú történet. Olyan lehangolt lettem. Te nem vagy az?
Etus: De, szoktam. De nem mindig. Mindig az eszemben van, de igyekszem ettől függetlenül élni és vidám lenni. És te se szomorkodj… (Ajtózörgés hallatszik.) … Különben is, megérkeztek az őseid, úgyhogy sipirc vacsorázni és fürödni.
Belép Juli.
(Lovag, Etus elleni TELJES vértezetben)
Juli: Köszönöm, Etus. Hallottam, hogy te vigyázol a gyerekre, mert a doktornak, meg a kisasszonynak (gúnyosan) sürgős dolga akadt.
5. fejezet 9. jelenet
Money Makes The World Go Round
Stúdió. Juli fehér köpenyben, idegesen. GG a szokott eleganciával, szivarral a szájában.
Juli: Nos, mi az a fontos, Arkangyal, amiért itt kellett maradnom zárás után is? Ráadásul már nem is 5 óra van, hanem negyed 6. Szóval még késtél is.
GG: Szívem egyetlen királynője, nem késtem. (Ezt a mondatot tagolva.) Én sosem kések. Egy úriember sosem késik és én kétségtelenül úriember vagyok.
Juli: Hogy te mi vagy, Gábor Gábor, arról mesélhetnék, de nem teszem, mert vár otthon a kislányom. A tény az, hogy késtél.
GG: Nem késtem, hanem morfondíroztam. Rendezgettem a gondolatokat az agyamban, ami egy kicsivel többi dőt vett igénybe, mint terveztem. Ugyanis fántásztikus dolgot találtam ki Juli: Gábor Gábor, ne húzd az időt, térj a tárgyra!
GG: Ázonnal, ázonnal, szívem egyetlen királynője. Ezt szeretem benned, hogy lényegre törő vagy. Mágyárán, profi. Csákúgy, ahogy én.
Juli: Ha te profi lennél, már rég nem ebben az apró lukban dolgoztatnál minket éhbérért, hanem egy csillogó szalonunk lenne a Váci utcában.
GG: Júlia, drága Júlia. Most csalódtam benned. Pontosan tudod, hogy sosem vágytam el innen, ebből a meghitt és kellemes stúdióból. A mi munkánk értelme éppen az, hogy nem nőjük ki magunkat, hanem tisztes, ámde meglehetősen tekintélyes és becsülendő mértékű haszonra teszünk szert.
A kép forrása a Kétfarkú kutya féle blog, amit egyébként is érdemes megkukkolni ;-)
Stúdió. Juli fehér köpenyben, idegesen. GG a szokott eleganciával, szivarral a szájában.
Juli: Nos, mi az a fontos, Arkangyal, amiért itt kellett maradnom zárás után is? Ráadásul már nem is 5 óra van, hanem negyed 6. Szóval még késtél is.
GG: Szívem egyetlen királynője, nem késtem. (Ezt a mondatot tagolva.) Én sosem kések. Egy úriember sosem késik és én kétségtelenül úriember vagyok.
Juli: Hogy te mi vagy, Gábor Gábor, arról mesélhetnék, de nem teszem, mert vár otthon a kislányom. A tény az, hogy késtél.
GG: Nem késtem, hanem morfondíroztam. Rendezgettem a gondolatokat az agyamban, ami egy kicsivel többi dőt vett igénybe, mint terveztem. Ugyanis fántásztikus dolgot találtam ki Juli: Gábor Gábor, ne húzd az időt, térj a tárgyra!
GG: Ázonnal, ázonnal, szívem egyetlen királynője. Ezt szeretem benned, hogy lényegre törő vagy. Mágyárán, profi. Csákúgy, ahogy én.
Juli: Ha te profi lennél, már rég nem ebben az apró lukban dolgoztatnál minket éhbérért, hanem egy csillogó szalonunk lenne a Váci utcában.
GG: Júlia, drága Júlia. Most csalódtam benned. Pontosan tudod, hogy sosem vágytam el innen, ebből a meghitt és kellemes stúdióból. A mi munkánk értelme éppen az, hogy nem nőjük ki magunkat, hanem tisztes, ámde meglehetősen tekintélyes és becsülendő mértékű haszonra teszünk szert.
A kép forrása a Kétfarkú kutya féle blog, amit egyébként is érdemes megkukkolni ;-)
5. fejezet 8. jelenet
The Office
A szerző megjegyzése: egy fél jelenet erejéig szándékosan kilépek a Mester vájta gödörből. Ha valami ilyesmi is lett volna, még értelmét is láthattuk volna.
A szerző megjegyzése: egy fél jelenet erejéig szándékosan kilépek a Mester vájta gödörből. Ha valami ilyesmi is lett volna, még értelmét is láthattuk volna.
Egészségvédő hivatal, iroda. Julcsi és a kolléga ülnek tétlenül. A kamera a faliórát mutatja, mindjárt 5 óra. Julcsi a jelenet során feltűnően mélán néz, erre rásegít tetovált szemöldökének az íve is.
Kolléga: Mindjárt jön.
Julcsi (gúnyosan): Mindjárt. Kiváló a megfigyelő képességed.
Kolléga: Te nem félsz?
Julcsi: Félni? Mitől?
Kolléga: Mégiscsak új főnökünk lesz, ki tudja, milyen rigolyái vannak.
Julcsi: Majd kiderül. Nincs értelme előre félni attól, ami úgyis bekövetkezik.
Kolléga: Irigylem a nyugalmadat. Kitől örökölted?
Julcsi: Apától és Etustól. Ő a nagymamám. Mindketten ilyenek – és furcsamód nem is vérrokonok.
Kolléga: Az meg hogy lehet?
Julcsi: Úgy, hogy Etus anyu mamája. (viccelődve, gúnyosan) Ilyen friss elmével én is félnék az új főnöktől…
Belép a szobába az új főnök, Bakonyi. Mellette három fiatal, igen jól öltözöttek fiatalok: két csinos hölgy, egy fiatalember.
Kolléga: Mindjárt jön.
Julcsi (gúnyosan): Mindjárt. Kiváló a megfigyelő képességed.
Kolléga: Te nem félsz?
Julcsi: Félni? Mitől?
Kolléga: Mégiscsak új főnökünk lesz, ki tudja, milyen rigolyái vannak.
Julcsi: Majd kiderül. Nincs értelme előre félni attól, ami úgyis bekövetkezik.
Kolléga: Irigylem a nyugalmadat. Kitől örökölted?
Julcsi: Apától és Etustól. Ő a nagymamám. Mindketten ilyenek – és furcsamód nem is vérrokonok.
Kolléga: Az meg hogy lehet?
Julcsi: Úgy, hogy Etus anyu mamája. (viccelődve, gúnyosan) Ilyen friss elmével én is félnék az új főnöktől…
Belép a szobába az új főnök, Bakonyi. Mellette három fiatal, igen jól öltözöttek fiatalok: két csinos hölgy, egy fiatalember.
5. fejezet 7. jelenet
Godfather
Presszó. Különösen fel van díszítve a helyiség – ami annyit tesz, hogy minden asztalon hófehér abrosz, gyertya, a plafonon lampionok. Alma az egész jelenet során rettenetesen ideges, ami miatt Laci nagyon meg van szeppenve.
Rezső (bárgyú vigyorral): Főnök, most már egészen nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem jönnek.
Kázmér (teljesen szemtelenül): Ezt már egy órája nyugodtan kijelenthettük.
Rezső (Kázmérnak replikázva): Egy órája még nem nyugodtan, csak feltételesen jelenthettük ki, te pupák.
Kázmér: Pupák? Mit képzelsz te magadról? Én már akkor főpincér voltam, amikor téged még a mosogatóinas felvételiztetett.
Presszó. Különösen fel van díszítve a helyiség – ami annyit tesz, hogy minden asztalon hófehér abrosz, gyertya, a plafonon lampionok. Alma az egész jelenet során rettenetesen ideges, ami miatt Laci nagyon meg van szeppenve.
Rezső (bárgyú vigyorral): Főnök, most már egészen nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem jönnek.
Kázmér (teljesen szemtelenül): Ezt már egy órája nyugodtan kijelenthettük.
Rezső (Kázmérnak replikázva): Egy órája még nem nyugodtan, csak feltételesen jelenthettük ki, te pupák.
Kázmér: Pupák? Mit képzelsz te magadról? Én már akkor főpincér voltam, amikor téged még a mosogatóinas felvételiztetett.
5. fejezet 6. jelenet
Kraftwerk "Computerworld"
Nyomda. Feri szorgosan dolgozik a számítógép előtt. Megjelenik mellette a fiatal gyakornoklány, a beszélgetés során Feri nem fordul testével a lány felé, többnyire a monitort figyeli, s csak kényszeredetten válaszolgat.
Fiatal gyakornoklány: Zavarhatlak egy percre?
Feri (kicsit bosszúsan): Hát, talán egy percre. Annyi még belefér.
Fiatal gyakornoklány: Mit dolgozol ilyen lelkesen?
Feri: A népszámlálási íveken dolgozom.
Fiatal gyakornoklány: A népszámlálási íveken? Azt hittem, az idén azt már az interneten végzik.
Feri (kicsit a kamerába): Részben igazad van. Az állampolgárok választhatnak az internetes önkitöltés, illetve a hagyományos összeírás között. Ha október 31-ig nem töltik ki az internetes kérdőívet, akkor felkereschik őket a népszámlálási biztoschok. Ehhez készítem a nyomtatható példányokat.
Nyomda. Feri szorgosan dolgozik a számítógép előtt. Megjelenik mellette a fiatal gyakornoklány, a beszélgetés során Feri nem fordul testével a lány felé, többnyire a monitort figyeli, s csak kényszeredetten válaszolgat.
Fiatal gyakornoklány: Zavarhatlak egy percre?
Feri (kicsit bosszúsan): Hát, talán egy percre. Annyi még belefér.
Fiatal gyakornoklány: Mit dolgozol ilyen lelkesen?
Feri: A népszámlálási íveken dolgozom.
Fiatal gyakornoklány: A népszámlálási íveken? Azt hittem, az idén azt már az interneten végzik.
Feri (kicsit a kamerába): Részben igazad van. Az állampolgárok választhatnak az internetes önkitöltés, illetve a hagyományos összeírás között. Ha október 31-ig nem töltik ki az internetes kérdőívet, akkor felkereschik őket a népszámlálási biztoschok. Ehhez készítem a nyomtatható példányokat.
5. fejezet 5. jelenet
New life (Depeche Mode)
Kórházi folyosó. János épp kilép egy vizsgálóból. Kezet fog az orvossal.
János: Köszönöm a tájékoztatást, doktor úr.
Doktor (valószerűtlenül szívélyesen): Kérem, nagyon szívesen. Várom jelentkezésüket és értesítésüket a döntésükről. Amennyiben úgy határoznak, hogy belevágnak, hamarosan találunk egy olyan időpontot, amely mindannyiunknak megfelel.
János: Még egyszer köszönöm. Viszontlátásra.
Gyors léptekkel megy le a lépcsőn, de egy szinttel lejjebb, épp a lépcsőforduló közelében szinte belebotlik az ott ülő és keresztrejtvényt fejtő Stefibe.
Stefi (felnézve az újságból, meglepve, de kihívó mosollyal): Erdész úr! Nem kéne a szeme elé nézni.
János: Stefi! Bocsáss meg. Csak épp elgondolkodtam. Te itt?
Stefi: Én itt. És te? Buta kérdés: te is itt. De mégis, hol jártál? (Felnéz, látja, hogy szülészet-nőgyógyászat.) Csak nem??? Az asszonyka hol van? Talán bent fekszik egy egészen pici csöppséggel? Mekkora? Egészséges? Az anyuka hogy van?
Kórházi folyosó. János épp kilép egy vizsgálóból. Kezet fog az orvossal.
János: Köszönöm a tájékoztatást, doktor úr.
Doktor (valószerűtlenül szívélyesen): Kérem, nagyon szívesen. Várom jelentkezésüket és értesítésüket a döntésükről. Amennyiben úgy határoznak, hogy belevágnak, hamarosan találunk egy olyan időpontot, amely mindannyiunknak megfelel.
János: Még egyszer köszönöm. Viszontlátásra.
Gyors léptekkel megy le a lépcsőn, de egy szinttel lejjebb, épp a lépcsőforduló közelében szinte belebotlik az ott ülő és keresztrejtvényt fejtő Stefibe.
Stefi (felnézve az újságból, meglepve, de kihívó mosollyal): Erdész úr! Nem kéne a szeme elé nézni.
János: Stefi! Bocsáss meg. Csak épp elgondolkodtam. Te itt?
Stefi: Én itt. És te? Buta kérdés: te is itt. De mégis, hol jártál? (Felnéz, látja, hogy szülészet-nőgyógyászat.) Csak nem??? Az asszonyka hol van? Talán bent fekszik egy egészen pici csöppséggel? Mekkora? Egészséges? Az anyuka hogy van?
Intermezzo 5.
Shrek - Smash Mouth - I'm A Believer
Kis kikapcsolódás gyanánt a pergő történésből ;-) egy régebbi teszt a topikból, saját szerzemény
Honnan tudod, hogy Szomszédok rajongó vagy?
az alkotók köszöntik a rajongókat ;-)
Kis kikapcsolódás gyanánt a pergő történésből ;-) egy régebbi teszt a topikból, saját szerzemény
Honnan tudod, hogy Szomszédok rajongó vagy?
az alkotók köszöntik a rajongókat ;-)
- Ha visszagondolsz, az életed minden fontos eseménye csütörtökön történt Veled (maximum szerda este, vagy péntek délelőtt)
5. fejezet 4. jelenet
Baha Men - "Who Let the Dog's Out?"
Az előző jelenet folytatása. Kerei már sehol. A meglepett Sümeghybe botlik Kutya és Mimike, akik valahonnan érkeznek. Nagyon vidámak.
Kutya: Mi az, dalnokom, mit állsz ott, mintha gömbvillámot láttál.
Sümeghy: Gömbvillámot??? Azt az átkozott Kereit…
Kutya: Az rosszabb, mint bármilyen égi csapás. Mit akart már megint?
Sümeghy: Te, Kutya! Ha te nem téped szét azt a szemetet, hát akkor én minden reggel (a következő szót különös utálattal) diszkózenével fogom ébreszteni. Az ajtója elé teszem a magnetofont, felcsavarom a hangerőt maximálisra és bekapcsolom azt a ricsajt, hogy tudja meg, mi jár osztályrészül az ilyen átkozott alakoknak!
Mimike: De mivel bántotta meg ennyire, művész úr?
Kutya: Mi az, dalnokom, mit állsz ott, mintha gömbvillámot láttál.
Sümeghy: Gömbvillámot??? Azt az átkozott Kereit…
Kutya: Az rosszabb, mint bármilyen égi csapás. Mit akart már megint?
Sümeghy: Te, Kutya! Ha te nem téped szét azt a szemetet, hát akkor én minden reggel (a következő szót különös utálattal) diszkózenével fogom ébreszteni. Az ajtója elé teszem a magnetofont, felcsavarom a hangerőt maximálisra és bekapcsolom azt a ricsajt, hogy tudja meg, mi jár osztályrészül az ilyen átkozott alakoknak!
Mimike: De mivel bántotta meg ennyire, művész úr?
5. fejezet 3. jelenet
Bizet torreador
Lépcsőházajtó előtt áll Kerei. Várakozik. Sümeghy épp lépne ki (nehezen mozog), de Kereitől nem tudja rendesen kinyitni az ajtót.
Kerei (hátranézve, ingerülten): Ne böködjön azzal az ajtóval, ha megkérhetem.
Sümeghy (nagy hangon): És mégis mit csináljak, ha elállja az utat, Keszeikém?
Kerei: A nevem Kerei. Kerei Gusztáv adótanácsadó. És senkinek nem vagyok a ...kéje. Továbbá kikérem magamnak ezt a hangszínt és hangfekvést.
Sümeghy: Nem bánom én, mit kér ki magának, de az ajtót elállta. Én egyébként is nagyon rosszul mozgok, maga pedig eléállt az ajtónak.
Lépcsőházajtó előtt áll Kerei. Várakozik. Sümeghy épp lépne ki (nehezen mozog), de Kereitől nem tudja rendesen kinyitni az ajtót.
Kerei (hátranézve, ingerülten): Ne böködjön azzal az ajtóval, ha megkérhetem.
Sümeghy (nagy hangon): És mégis mit csináljak, ha elállja az utat, Keszeikém?
Kerei: A nevem Kerei. Kerei Gusztáv adótanácsadó. És senkinek nem vagyok a ...kéje. Továbbá kikérem magamnak ezt a hangszínt és hangfekvést.
Sümeghy: Nem bánom én, mit kér ki magának, de az ajtót elállta. Én egyébként is nagyon rosszul mozgok, maga pedig eléállt az ajtónak.
5. fejezet 2. jelenet
Pet Shop Boys - Luna Park
Mágenék lakása. Ádám keresztben csíkos pólójában ül. Csöng a telefon, felveszi. A vonal túlsó végén Juli a stúdióból. A jelenet során váltakozva tűnik fel a két szereplő.
Mágen (álmos hangon): Tessék. Itt Mágenheim.
Juli: Szia, én vagyok. Felkeltettelek?
Mágen: Nem, már a reggeli kávémat is megittam. Bár cukrot nem találtam itthon. De azért élvezem a jól megérdemelt szabadnapomat. Minek köszönhetem a becses hívásodat?
Juli: Nem tudok hazamenni délutánra, ahogy ígértem.
Mágen: Értem. De Flórának…
Juli: … igen, tudom. Megígértük, hogy együtt négyesben elmegyünk a vidámparkba.
Egy nagyon VIDÁMpark, innen lopva
Mágenék lakása. Ádám keresztben csíkos pólójában ül. Csöng a telefon, felveszi. A vonal túlsó végén Juli a stúdióból. A jelenet során váltakozva tűnik fel a két szereplő.
Mágen (álmos hangon): Tessék. Itt Mágenheim.
Juli: Szia, én vagyok. Felkeltettelek?
Mágen: Nem, már a reggeli kávémat is megittam. Bár cukrot nem találtam itthon. De azért élvezem a jól megérdemelt szabadnapomat. Minek köszönhetem a becses hívásodat?
Juli: Nem tudok hazamenni délutánra, ahogy ígértem.
Mágen: Értem. De Flórának…
Juli: … igen, tudom. Megígértük, hogy együtt négyesben elmegyünk a vidámparkba.
Egy nagyon VIDÁMpark, innen lopva
5. fejezet 1. jelenet
Késő nyári napkelte. Főcím: A kamera a tévétornyot veszi távolról, majd folyamatosan fókuszál a lakótelepre. A házak előtt hirtelen fel-, majd tovatűnik egy BKV-Ikarus.
Takácsék lakása. Lenke és István beszélgetése az üres reggeliző asztalnál.
Secret Agent Man
Lenke: Hát így állunk, öreg.
Taki: Hát így, édes Lenkém. … Pontosan hogy is?
Lenke: Hát úgy, te érzéketlen, hogy ketten maradtunk a reggelire.
Taki: Jaj, értem. Hátha a fiatalok elmentek, akkor nem tehetünk mást, ketten fogyasztjuk el a kaszinótojást. Esetleg áthívhatunk valakit: Hernyó bácsinak szóljak, vagy inkább az adótanácsadónak?
Lenke: Nem az a bajom, hogy félek veled kettesben, teee értetlen, inkább az aggaszt, hogy hová mehettek ilyen korán?
Taki: Nem tudom. … De ha tudnánk, akkor se kellene, hogy érdekeljen. Biztos dolguk volt, és azt intézik.
Lenke: Dolguk-dolguk, ilyen korán? Megfigyeltem, alig reggeliztek valamit. És tudod mit láttam, öreg?
Taki: Mit? Délibábot?
Lenke: Ej, beszélsz bolondokat. Azt láttam, hogy (mint aki egy nagy titkot árul el) nem is együtt mentek el hazulról. Alma szinte szó nélkül viharzott el. János pedig utána még jó néhány perccel.
Taki (csettintve): Ezt az információt. Komolyan mondom, Lenkém, szólok a nemzetbiztonságiaknak. (Kedélyesen.) Tegnap utasra várva olvastam a napi sajtót, s akkor láttam, hogy újjászervezik a terrorelhárító szervezeteket. Az egyik szervezetet egyenesen úgy rövidítik, hogy AVH – mint a régi szép időkben. Szerintem biztosan szükségük lenne az ilyen éber és agyafúrt megfigyelőkre, mint amilyen te vagy. Mondd még egyszer, mit láttál: képesek voltak ezek a fiatalok, és nem együtt mentek el?
Lenke (kioktatóan): Képesek. És tereld a szót mindenféle rövidítésekre, meg csúfolódjál, gúnyolódjál nyugodtan napestig, akkor is csak annyit mondhatok, hogy ez nem tetszik nekem.
Taki: Hidd el, Lenkém, nekem sem tetszik. Nem tetszik, hogy folyton beleütöd az orrod a gyerekek dolgába. Ezek olyan gyerekek, akik már felnőttek. Ha nem vetted volna észre.
Lenke (perlekedve): De észrevettem. De annyi rossz történhet. Én már a tévét is csak nagyon ritkán nézem, de látok, amit látok… (Elgondolkodva, megenyhülve) Öreg, te tényleg nem aggódsz?
Taki: Dehogyisnem. Tudod, mi történt épp a napokban, ami miatt aztán fájhat a fejem? Most vettem észre, hogy már négy hete lejárt az autóban az egészségügyi doboz szavatossága. Képzeld csak el, ha ezt észreveszi a rendőr, már fizethetném is a büntetést. Ami nem kis tétel ám! Különösen mostanában, amikor mindenhol megszorít…, akarom mondani: szigorítanak. De ami még jobban zavar, hogy a szokásos heti átnézések során már kétszer is elkerülte a figyelmemet. Lenke, lehet, hogy én már hülyülök? Tudod mi az? Olyan, mintha te nem papírzacskóba csomagolnád a péksüteményt, hanem nájlonba. Egyre megbízhatatlanabbul fog az agyam. Na, ez az, ami tényleg aggaszt. Meg az, hogy most vehetek egy új egészségügyi dobozt – a régit meg bontatlanul dobhatom ki. Nos, ezek gondok, amikkel nekem kell törődnöm. A gyerekeknek is biztos megvan a saját bajuk. Azzal meg törődjenek ők. Sőt, tudod mit mondok, édes Lenkém? Szerintem neked is megvan a magad baja. Lehet, hogy azzal kellene törődnöd.
(Lenke rosszalló arckifejezésére vidám klimpírozás.)
Takácsék lakása. Lenke és István beszélgetése az üres reggeliző asztalnál.
Secret Agent Man
Lenke: Hát így állunk, öreg.
Taki: Hát így, édes Lenkém. … Pontosan hogy is?
Lenke: Hát úgy, te érzéketlen, hogy ketten maradtunk a reggelire.
Taki: Jaj, értem. Hátha a fiatalok elmentek, akkor nem tehetünk mást, ketten fogyasztjuk el a kaszinótojást. Esetleg áthívhatunk valakit: Hernyó bácsinak szóljak, vagy inkább az adótanácsadónak?
Lenke: Nem az a bajom, hogy félek veled kettesben, teee értetlen, inkább az aggaszt, hogy hová mehettek ilyen korán?
Taki: Nem tudom. … De ha tudnánk, akkor se kellene, hogy érdekeljen. Biztos dolguk volt, és azt intézik.
Lenke: Dolguk-dolguk, ilyen korán? Megfigyeltem, alig reggeliztek valamit. És tudod mit láttam, öreg?
Taki: Mit? Délibábot?
Lenke: Ej, beszélsz bolondokat. Azt láttam, hogy (mint aki egy nagy titkot árul el) nem is együtt mentek el hazulról. Alma szinte szó nélkül viharzott el. János pedig utána még jó néhány perccel.
Taki (csettintve): Ezt az információt. Komolyan mondom, Lenkém, szólok a nemzetbiztonságiaknak. (Kedélyesen.) Tegnap utasra várva olvastam a napi sajtót, s akkor láttam, hogy újjászervezik a terrorelhárító szervezeteket. Az egyik szervezetet egyenesen úgy rövidítik, hogy AVH – mint a régi szép időkben. Szerintem biztosan szükségük lenne az ilyen éber és agyafúrt megfigyelőkre, mint amilyen te vagy. Mondd még egyszer, mit láttál: képesek voltak ezek a fiatalok, és nem együtt mentek el?
Lenke (kioktatóan): Képesek. És tereld a szót mindenféle rövidítésekre, meg csúfolódjál, gúnyolódjál nyugodtan napestig, akkor is csak annyit mondhatok, hogy ez nem tetszik nekem.
Taki: Hidd el, Lenkém, nekem sem tetszik. Nem tetszik, hogy folyton beleütöd az orrod a gyerekek dolgába. Ezek olyan gyerekek, akik már felnőttek. Ha nem vetted volna észre.
Lenke (perlekedve): De észrevettem. De annyi rossz történhet. Én már a tévét is csak nagyon ritkán nézem, de látok, amit látok… (Elgondolkodva, megenyhülve) Öreg, te tényleg nem aggódsz?
Taki: Dehogyisnem. Tudod, mi történt épp a napokban, ami miatt aztán fájhat a fejem? Most vettem észre, hogy már négy hete lejárt az autóban az egészségügyi doboz szavatossága. Képzeld csak el, ha ezt észreveszi a rendőr, már fizethetném is a büntetést. Ami nem kis tétel ám! Különösen mostanában, amikor mindenhol megszorít…, akarom mondani: szigorítanak. De ami még jobban zavar, hogy a szokásos heti átnézések során már kétszer is elkerülte a figyelmemet. Lenke, lehet, hogy én már hülyülök? Tudod mi az? Olyan, mintha te nem papírzacskóba csomagolnád a péksüteményt, hanem nájlonba. Egyre megbízhatatlanabbul fog az agyam. Na, ez az, ami tényleg aggaszt. Meg az, hogy most vehetek egy új egészségügyi dobozt – a régit meg bontatlanul dobhatom ki. Nos, ezek gondok, amikkel nekem kell törődnöm. A gyerekeknek is biztos megvan a saját bajuk. Azzal meg törődjenek ők. Sőt, tudod mit mondok, édes Lenkém? Szerintem neked is megvan a magad baja. Lehet, hogy azzal kellene törődnöd.
(Lenke rosszalló arckifejezésére vidám klimpírozás.)
4. fejezet 9. jelenet
Disco Disco partizani
A kisvendéglős jelenet folytatása. A Dani látványától meglepett Julcsihoz és az asztaltársaság többi tagjához épp odalép Etus.
Etus: Jó estét a hölgyeknek.
Asztaltársaság egésze szórványosan: Jó estét, csókolom. (Elhangzik valaki szájából egy „művésznő” is.)
Julcsi (még mindig zavartan): Szia, Etus.
Etus: Szia. … Úgy látom, rosszkor érkeztem. Kísértetet láttál, vagy rémet?
Julcsi (oda sem figyelve): Rémet… (Észbe kapva) Ja, semmit, nem, csak valami furcsát.
Klaudia: Tetszik tudni, művésznő, nem rém volt az, inkább kísértet. A múlt kísértete.
Etus: Értem. (Nagyon nyugodtan, somolyogva, félig a kamerába nézve.) A múltat jobb nem háborgatni. … Különösen, ha rendben vagyunk magunkkal a jelenben. Egyébként miről folyik a fiatalos csevegés?
Panni: Mindannyian kiöntjük a lelkünket.
A kisvendéglős jelenet folytatása. A Dani látványától meglepett Julcsihoz és az asztaltársaság többi tagjához épp odalép Etus.
Etus: Jó estét a hölgyeknek.
Asztaltársaság egésze szórványosan: Jó estét, csókolom. (Elhangzik valaki szájából egy „művésznő” is.)
Julcsi (még mindig zavartan): Szia, Etus.
Etus: Szia. … Úgy látom, rosszkor érkeztem. Kísértetet láttál, vagy rémet?
Julcsi (oda sem figyelve): Rémet… (Észbe kapva) Ja, semmit, nem, csak valami furcsát.
Klaudia: Tetszik tudni, művésznő, nem rém volt az, inkább kísértet. A múlt kísértete.
Etus: Értem. (Nagyon nyugodtan, somolyogva, félig a kamerába nézve.) A múltat jobb nem háborgatni. … Különösen, ha rendben vagyunk magunkkal a jelenben. Egyébként miről folyik a fiatalos csevegés?
Panni: Mindannyian kiöntjük a lelkünket.
4. fejezet bölcsesvégek
| Ashar Saffar Swing Jazz Quartet - Fly Me To The moon .mp3 | ||
| | ||
| Found at bee mp3 search engine | |
GG (egy hatalmas napszemüvegben, a nyugágyon fekve, szivar a szájában): Ha valaki azt hiszi, hogy pihenek, az nagyon téved. Erőmet megfeszítve dolgozom. Kémlelem az eget és várok. Türelmesen várok, mert (innentől különösen tagoltan) a türelem lefotózandó égi eseményt terem.
Juli: Kíváncsi leszek Gábor Gábor újabb pompás ötletének sikerére. Nagy összegekben azért nem fogadnék rá.
Alma: János beteg, alig épül fel, mire mennünk kell a kivizsgálásra. Mi tagadás, nincs túl jó kedvem.
János: Kutya úr befogadott egy hajléktalant. Munkát és szállást adott neki. Örülök, hogy ilyen rendes emberekkel élhetek egy lépcsőházban.
4. fejezet 8. jelenet
Egy kisvendéglő, esti fények. Épp megérkezik egy asztalhoz Julcsi, Panni, Klaudia és Antónia. A háttérben zene szól – a Cocco Jambo
Julcsi: Na, csajok, meséljetek! Kivel mi történt a nyáron?Antónia: Mégis, mire vagy kíváncsi?
Julcsi: Lovagokról, hódításokról, kalandokról – minden mennyiségben!
Panni: Nekem nincs mit mesélnem. Egy fiatalember csapja nekem a szelet a szinkronban, de túlságosan gyerek még hozzám.
Klaudia (kéjesen): Nem az a kérdés, hogy mennyi idős, hanem hogy jóképű?
Panni (kicsit fanyalogva): Nem mondhatnám.
Antónia: És nincs más abban a stúdióban? Vagy a rajongók között?
Julcsi (kicsit szemtelenül Antóniának): Biztos akad valaki vagy valakik éjszakánként, csak nekünk nem árulja el… Nem vagyunk arra elég méltóak.
Panni (őszintén): Higgyjétek el! Mesélnék, ha lenne miről.
Julcsi (fintorogva): Akkor halljunk mást. Antónia?
Antónia: Mit mesélhetnék? Én egy szolid és rendes feleség vagyok.
Julcsi (cinikusan): Tudjuk, Antónia. Rendben, ott van a jó titkosrendőr férj, de azért egy modellnek csak akadnak hódoló lovagjai. … Semmi etyepetye? Semmi dubajozás?
Antónia (mosolyogva): Hidd el, semmi.
Julcsi (viccesen): Ezek szerint a prostitúciónak mindenkorra vége?
Antónia (ugyanúgy mosolyogva bólogatva): Vége.
(Megérkezik a pincérnő, platinaszőke, egészen pici miniszoknyát visel.)
Pincérnő: Mit parancsolnak.
Julcsi: Én egy vegyes fagylaltot vízzel.
Klaudia: Én is. (Dübörgően kéjes hangon folytatva.) A fagylaltra nagyon sok tejszínhabot kérek, és hozzá egy konyakot.
Antónia: Én is ugyanezt.
Panni: Én csak egy palack kristályvizet kérek. (A pincérnő el, Panni a lányoknak.) Tudjátok, fogyókúrázom.
Julcsi (gyorsan végigméri Pannit): Igen, és mióta?
Panni: Már két hete, le is fogytam két kilót. Meg sem dicsértek?
Julcsi (kicsi grimasszal): De, … ügyes vagy. (Gyorsan napirendre térve fölötte.) Klaudia? Már csak benned bízom. Mesélj valami szaftosat! Hogy van a te titkos, családos, híres szííínész lovagod?
Klaudia (az eddigieknél kéjesebb hangon): Megvan, sőt, megvagyunk… Ennyit mondhatok, többet nem. Illetve még azt, hogy hölgyeim, végre megismertem egy igazi férfit. Szerintem ti azt sem tudjátok, hogy milyen egy vérbő, intelligens és férfias pasi.
Julcsi (cinikusan): Hú, most aztán nagyon irigyelünk ám. És ennek az álomlovagnak a kislányával meg a családjával megismerkedtél már?
Kludia (szerelmesen): A kislányát már láttam messziről, nagyon édes és gyönyörű. Tiszta apja.
Antónia: És veled mi újság, Julcsi? Te nem mesélsz semmit?
Panni: Tényleg, hogy van a sziklaszobrász?
Julcsi (fitnorogva, unottan): Nem szobrász, hanem kertépítész. És jól van. Bizonyosan.
Antónia: Ezek szerint nem dúlnak az érzelmek?
Julcsi: Biztos dúlnak, csak nem bennem. Van hogy napokig fel sem hív, állítólag dolgozik. Állítólag vidéken. És nincs pénze, meg azt mondja, hogy nem szeret telefonálni, mert az olyan személytelen.
(Közben meghozza a pincérnő a rendelést.)
Antónia: És amikor itthon van, akkor találkoztok?
Julcsi (unottan): Találkozunk. Moziba megyünk, kiállításokra járunk, meg sétálunk…
Klaudia (kéjesen): Semmi komoly?
Julcsi (unottan): Semmi.
Panni: De miért, nem tetszik neked?
Julcsi: Tetszeni tetszene, de nincs hol. Nálunk mindig van otthon valaki, oda nem vihetem. Ő meg albérletben lakik, egy idős hölgy a főbérlője, s nem engedi, hogy felvigyen valakit. Úgyhogy marad a plátói szerelem. Lehet, hogy lassan fogadalmat is tehetnék… (Ahogy kimondja ezt, meglátja az egyedül érkező Danit – Julcsi hirtelen megmerevedik, bámulja Danit.)
Zaklatott klimpírozás.
| Mr. President - Coco jamboo .mp3 | ||
| | ||
| Found at bee mp3 search engine | |
Julcsi: Na, csajok, meséljetek! Kivel mi történt a nyáron?Antónia: Mégis, mire vagy kíváncsi?
Julcsi: Lovagokról, hódításokról, kalandokról – minden mennyiségben!
Panni: Nekem nincs mit mesélnem. Egy fiatalember csapja nekem a szelet a szinkronban, de túlságosan gyerek még hozzám.
Klaudia (kéjesen): Nem az a kérdés, hogy mennyi idős, hanem hogy jóképű?
Panni (kicsit fanyalogva): Nem mondhatnám.
Antónia: És nincs más abban a stúdióban? Vagy a rajongók között?
Julcsi (kicsit szemtelenül Antóniának): Biztos akad valaki vagy valakik éjszakánként, csak nekünk nem árulja el… Nem vagyunk arra elég méltóak.
Panni (őszintén): Higgyjétek el! Mesélnék, ha lenne miről.
Julcsi (fintorogva): Akkor halljunk mást. Antónia?
Antónia: Mit mesélhetnék? Én egy szolid és rendes feleség vagyok.
Julcsi (cinikusan): Tudjuk, Antónia. Rendben, ott van a jó titkosrendőr férj, de azért egy modellnek csak akadnak hódoló lovagjai. … Semmi etyepetye? Semmi dubajozás?
Antónia (mosolyogva): Hidd el, semmi.
Julcsi (viccesen): Ezek szerint a prostitúciónak mindenkorra vége?
Antónia (ugyanúgy mosolyogva bólogatva): Vége.
(Megérkezik a pincérnő, platinaszőke, egészen pici miniszoknyát visel.)
Pincérnő: Mit parancsolnak.
Julcsi: Én egy vegyes fagylaltot vízzel.
Klaudia: Én is. (Dübörgően kéjes hangon folytatva.) A fagylaltra nagyon sok tejszínhabot kérek, és hozzá egy konyakot.
Antónia: Én is ugyanezt.
Panni: Én csak egy palack kristályvizet kérek. (A pincérnő el, Panni a lányoknak.) Tudjátok, fogyókúrázom.
Julcsi (gyorsan végigméri Pannit): Igen, és mióta?
Panni: Már két hete, le is fogytam két kilót. Meg sem dicsértek?
Julcsi (kicsi grimasszal): De, … ügyes vagy. (Gyorsan napirendre térve fölötte.) Klaudia? Már csak benned bízom. Mesélj valami szaftosat! Hogy van a te titkos, családos, híres szííínész lovagod?
Klaudia (az eddigieknél kéjesebb hangon): Megvan, sőt, megvagyunk… Ennyit mondhatok, többet nem. Illetve még azt, hogy hölgyeim, végre megismertem egy igazi férfit. Szerintem ti azt sem tudjátok, hogy milyen egy vérbő, intelligens és férfias pasi.
Julcsi (cinikusan): Hú, most aztán nagyon irigyelünk ám. És ennek az álomlovagnak a kislányával meg a családjával megismerkedtél már?
Kludia (szerelmesen): A kislányát már láttam messziről, nagyon édes és gyönyörű. Tiszta apja.
Antónia: És veled mi újság, Julcsi? Te nem mesélsz semmit?
Panni: Tényleg, hogy van a sziklaszobrász?
Julcsi (fitnorogva, unottan): Nem szobrász, hanem kertépítész. És jól van. Bizonyosan.
Antónia: Ezek szerint nem dúlnak az érzelmek?
Julcsi: Biztos dúlnak, csak nem bennem. Van hogy napokig fel sem hív, állítólag dolgozik. Állítólag vidéken. És nincs pénze, meg azt mondja, hogy nem szeret telefonálni, mert az olyan személytelen.
(Közben meghozza a pincérnő a rendelést.)
Antónia: És amikor itthon van, akkor találkoztok?
Julcsi (unottan): Találkozunk. Moziba megyünk, kiállításokra járunk, meg sétálunk…
Klaudia (kéjesen): Semmi komoly?
Julcsi (unottan): Semmi.
Panni: De miért, nem tetszik neked?
Julcsi: Tetszeni tetszene, de nincs hol. Nálunk mindig van otthon valaki, oda nem vihetem. Ő meg albérletben lakik, egy idős hölgy a főbérlője, s nem engedi, hogy felvigyen valakit. Úgyhogy marad a plátói szerelem. Lehet, hogy lassan fogadalmat is tehetnék… (Ahogy kimondja ezt, meglátja az egyedül érkező Danit – Julcsi hirtelen megmerevedik, bámulja Danit.)
Zaklatott klimpírozás.
4. fejezet 7. jelenet
Posta előtt. Kutya épp jön ki nagyon vidáman, beleütközik Istvánba és Lenkébe.
Funkytown
Taki: Jó napot, jó napot, de vidám itt valaki.
Lenke: Jó napot, Kutya úr! Csakugyan nagyon fel van dobva. Mi lelte magát? (Mosolyogva, ingatva a fejét.) Csak nem valami szépasszony van a dologban?
Kutya: Kezét csókolóm, Lenke néni, szervusz Takikám. El tetszett találni, Lenke néni! Boldog vagyok, meghiszem azt. Épp most újságolta el Mimike, az én kedves barátném itt a póstán – tudják, nagyon rendes és jóravaló teremtés, egy ideje már szorosabb kapcsolatban is vagyunk az egyszerű póóóóstás kisasszony-ügyfél viszonynál… Szóval most mesélte, hogy a budapesti strandokon a következő hetekben külön gondolnak a nyugdíjas hölgyekre és urakra és többek között ő is kint fog lenni, mint a Magyar Póóósta megbízottja. … (Mivel Lenkéék kicsit értetlenül néznek rá, közelebb húzódik Takihoz és rötyögősen, mintha titkot árulna el.) Csak annyit mondok, hogy bikini lesz a formaruhája… (Kihúzza magát, büszkén.) Hát én sem hiányozhatok a következő napokban a fürdőkből… Épp most határoztam el a fürdőnadrág-vásárlást. Nem tartasz velem, Takikám? Otthagyod néhány napra azt a táxizást, meg a forró utcákat, aztán megmártózunk a hűs habokban. Iszunk néhány pofa sört, (egyre jobban belendülve) eszünk kolbászt majonézzel, lángost fokhagymásan, sajttal, töjföllel… (Nagyon rötyögősen) Nagyszerű móka lesz!
Funkytown
Taki: Jó napot, jó napot, de vidám itt valaki.
Lenke: Jó napot, Kutya úr! Csakugyan nagyon fel van dobva. Mi lelte magát? (Mosolyogva, ingatva a fejét.) Csak nem valami szépasszony van a dologban?
Kutya: Kezét csókolóm, Lenke néni, szervusz Takikám. El tetszett találni, Lenke néni! Boldog vagyok, meghiszem azt. Épp most újságolta el Mimike, az én kedves barátném itt a póstán – tudják, nagyon rendes és jóravaló teremtés, egy ideje már szorosabb kapcsolatban is vagyunk az egyszerű póóóóstás kisasszony-ügyfél viszonynál… Szóval most mesélte, hogy a budapesti strandokon a következő hetekben külön gondolnak a nyugdíjas hölgyekre és urakra és többek között ő is kint fog lenni, mint a Magyar Póóósta megbízottja. … (Mivel Lenkéék kicsit értetlenül néznek rá, közelebb húzódik Takihoz és rötyögősen, mintha titkot árulna el.) Csak annyit mondok, hogy bikini lesz a formaruhája… (Kihúzza magát, büszkén.) Hát én sem hiányozhatok a következő napokban a fürdőkből… Épp most határoztam el a fürdőnadrág-vásárlást. Nem tartasz velem, Takikám? Otthagyod néhány napra azt a táxizást, meg a forró utcákat, aztán megmártózunk a hűs habokban. Iszunk néhány pofa sört, (egyre jobban belendülve) eszünk kolbászt majonézzel, lángost fokhagymásan, sajttal, töjföllel… (Nagyon rötyögősen) Nagyszerű móka lesz!
4. fejezet 6. jelenet
Postahivatal. Mimi ül a fiókban, Kutya áll előtte. Kutyán a szokott nyári szerelés a félrecsapott sapkával.
Wavves - King Of The Beach
Kutya (nagyon kedvesen): Kezét csókolom, Mimike. Itt vagyok a számlákkal, levelekkel, miegyebekkel.
Mimi (nagyon kedvesen): Jó napot, Hegyi úr! Mondhatom, szégyellheti magát, amiért ilyen sokáig nem látogatott meg.
a Póóósta formabikinije
Kutya (nagyon kedvesen): Ó, nagyon sajnálom, de ne értse félre. Tudja, hogy nekem póóóstára jönni a legnagyobb boldogság – már a szííínház után. De oda manapság már igen ritkán jutok el.
Wavves - King Of The Beach
Kutya (nagyon kedvesen): Kezét csókolom, Mimike. Itt vagyok a számlákkal, levelekkel, miegyebekkel.
Mimi (nagyon kedvesen): Jó napot, Hegyi úr! Mondhatom, szégyellheti magát, amiért ilyen sokáig nem látogatott meg.
a Póóósta formabikinije
Kutya (nagyon kedvesen): Ó, nagyon sajnálom, de ne értse félre. Tudja, hogy nekem póóóstára jönni a legnagyobb boldogság – már a szííínház után. De oda manapság már igen ritkán jutok el.
4. fejezet 5. jelenet
Mentőállomás, pihenőszoba. Ádám ül egy fotelben, belép az Öreg, kezében két kávéval.
Öreg (enerváltan): Hoztam kávét, ha annak lehet nevezni. Híg, hideg és a cukor is elfogyott.
Mágen (enerváltan): Miért pont a kávé lenne jó?
Öreg (enerváltan, de viccelődve): Miért, talán valami nem tetszik? Itt, a mentőknél?! Talán tudsz olyat mondani, ami nem jó?
Mágen (enerváltan): Esetleg a mentőautó. Csörög-zörög, már 10 éves. És épp most mondták be a hírekbe, hogy elhalasztották a cseréjüket. Hogy fognak ezek kibírni még három évet?
| The Eagles - Sad Cafe .mp3 | ||
| | ||
| Found at bee mp3 search engine | |
Öreg (enerváltan): Hoztam kávét, ha annak lehet nevezni. Híg, hideg és a cukor is elfogyott.
Mágen (enerváltan): Miért pont a kávé lenne jó?
Öreg (enerváltan, de viccelődve): Miért, talán valami nem tetszik? Itt, a mentőknél?! Talán tudsz olyat mondani, ami nem jó?
Mágen (enerváltan): Esetleg a mentőautó. Csörög-zörög, már 10 éves. És épp most mondták be a hírekbe, hogy elhalasztották a cseréjüket. Hogy fognak ezek kibírni még három évet?
4. fejezet 4. jelenet
Iskola, tanári szoba. Hável értekezletet tart. Az előtérben Bujáki, Jutka, Csaba, Veronika, Béla bácsi. A háttérben három statiszta, az egyik feltűnően szőke hölgy, miniszoknyában
Hável (orrán félig letolt szemüveg, kezében egy darab papír): Kedves kollégák, ezennel megnyitom az új tanév testületi értekezletét. Nagyon sok dolgunk van.
Bujáki (gondterhelten): Főleg az anyagiak, meg az új jogszabályok miatt.
Hável: Pontosan.
Jutka: A nyáron nagyon sok mindent lehetett hallani a közoktatásban bekövetkező változásokról.
Veronika (fájdalmasan): Mondjátok, hogy ennek legalább a fele pletyka.
Bujáki: Mondhatjuk, de nem igaz. A nagy része nem pletyka.
Hável: Így van. Kezdjük a tankönyvekkel. Ahhoz, hogy az évet holnap rendben elkezdhessük, a tankönyveknek a gyerekeknél kell lenniük. Bujáki?
Bujáki: De nincsenek. A kiadó késlekedik, a szállító rosszul szállít, mi meg a leszállított mennyiséget sem tudjuk kifizetni. Momentán egy fillérünk sincs.
Hável: És mikorra várható, hogy rendeződik a helyzet?
Bujáki (széttárja a karját, gondterhelten): Nem tudom. A kiadó két hetet mondott, de lehet, hogy elhúzódik akár októberig is.
Jutka: És akkor most nem lesz miből tanítani?
Béla: Tudja Juditka, bár én már csak egy nyugdíjas, kiegészítő juttatás nélküli helyettesítő pedagógus vagyok, büszkén állíthatom, hogy sosem tanítottam könyvből. A pedagógus meggyőző erejénél, az élőszóban előadott tudnivalóknál nincs is hatékonyabb eszköz arra, hogy a gyerek megértse és elkülönítse a fontosat a feleslegestől.
Csaba: Ezt elfogadom, Béla bácsi, de az én tantárgyaimhoz feltétlenül szükséges a tankönyv, meg a munkafüzet, ha másért nem, a házi feladatok kiosztása miatt.
Veronika (fájdalmasan): Nekem nem kell tankönyv. Akkor most mindenki csak tornaórán vesz részt, amíg ez a helyzet nem oldódik meg?
Jutka (lenéző humorossággal): Ne aggódj, Eszter, én is meg tudom oldani az énekórákat. Béla bácsival hárman elvisszük a hátunkon az iskolát, amíg mindenkinek nem lesz könyve – hogy aztán a nagy tanárok is tudjanak nyugodtan dolgozni.
Bujáki: Arra reméljük nem lesz szükség. Legalábbis kidolgoztam egy tervet, amivel kihúzhatjuk azt a pár hetet.
(Közben belép a tanáriba Vilma.)
Vilma (fontoskodva): Már megint panaszkodtok? Hogyhogy kihúzzátok egy pár hétig? Csak nem akarjátok bezárni az iskolát?
Bujáki (mellé lép, gondterhelten): De. Feltétlenül. Úgy tervezzük, hogy az aradi vértanúk napját már mindenki otthon ünnepli.
Hável: Szervusz Vilma. Azon tanakodunk, hogy miként lehetne pótolni a tankönyveket, amelyeket nem kaptunk meg.
Bujáki (Vilmához, vádlón): Többek között azért, mert az önkormányzat nem fizeti a cechet.
Vilma: Rám ne nézz! Én mindent megtettem, de egy oktatási referens nem oldhatja meg az összes iskola, meg a kerület minden gondját.
Jutka (kimérten): Te nem is, ezt tőled nem várta senki. De minek köszönhetjük a látogatásodat?
Vilma (sértődötten, fontoskodva): Csak segíteni akartam. De ha nem tetszik, el is mehetek.
Bujáki: Nem inkább engem jöttél ellenőrizni?
Vilma (feldúltan): Miért? Szükség lenne rá? Úgy látom, nagyon jól összemelegedtetek itt egy-két nap alatt. Mintha nem is lett volna ez a hosszú és forró nyári szünet.
Jutka (negédesen, cinikusan): Bizony-bizony, nem győztünk örvendezni egymásnak. Annyi jó és biztató hír fogadott minket, hogy mindannyian boldogok vagyunk, hogy itt lehetünk. Nyilván azért jöttél te is, mert nem akartál kimaradni ebből a csupa jóból.
Vilma: Látom, hogy rám itt semmi szükség, sőt egyenesen zavarok. Nincs szükségem a csípős nyelvetekre, meg a megjegyzésekre. De azt ígérhetem, hogy nem fogok segíteni a kifizetések felgyorsításában!
(Vilma elviharzik.)
Veronika (fájdalmasan): Mindig megijedek, amikor meglátom Vilmát. Attól tartok, hogy az állásomat szeretné visszakapni.
Csaba (édeskedve): Nyugodj meg, Veronika, nem engedünk el a világ összes kincséért sem…
Jutka: Csabának igaza van. Bár nem épp azért, amiért ő szeretné, de te a miénk vagy!
Béla: Így van. Egy iskola legfőbb értéke a változatlanság. Egy jól összeszokott tanári gárdát nem szabad csak azért szétverni, mert valaki ezt akarja. (Sokat sejtetőn.) És ezt nemcsak erre az esetre értem…
Hável: Kedves kollégák, azt javaslom, hogy folytassuk. Bujáki, mi a javaslatod?
Bujáki: Összeírtam, hogy milyen könyvekből mennyi hiányzik. Minden osztályfőnöknek és szaktanárnak készítettem egy-egy példányt. Kézzel, teszem hozzá, mert a nyomdagépünk bedöglött és nincs pénzünk megcsináltatni.
Jutka: Majd szólok Ferinek, hátha meg tudja javítani.
Hável: Az nagyon jó lesz, drága Jutkám, hálásan köszönjük.
Bujáki: Szóval megvan, hogy miből hány darabra van szükség. Az osztályfőnököknek és a szaktanároknak az lesz a dolga, hogy a felsőbb évesektől megérdeklődjék, nem tartották-e meg tavalyról, s ha igen, nem adnák-e kölcsön. Úgy számolok, hogyha minden harmadik gyerek odaadja az övét, akkor nem lesz semmi probléma.
Hável: Ez kivitelezhetőnek tűnik.
Jutka: És a nyolcadikosokkal mi lesz? Az őfölöttük járókat már nem fogjuk tudni megszólítani.
Hável: Ez igaz, köszönöm, hogy felhívtad a figyelmet erre, drága Jutkám. Bujáki?
Bujáki: Erre nincs kidolgozott tervem. Talán a nyolcadikosokat valóban el kell kezdenünk tankönyv nélkül tanítani. Bízva abban, hogy hamar megjönnek a hiányzó kötetek.
Béla: Én bárkinek szívesen segítek bármiben. Ezt hangsúlyozom.
Jutka: Én is segítek, amiben tudok. Ferit esetleg megkérdezhetem, nincs-e a nyomdában valami régi általános iskolai tankönyvből elfekvő készlet.
Veronika: Én pedig szorgosan tartok tornaórát, ha akarjátok tömbösítve is.
Hável: Ez pompás lesz. Köszönöm a megértést és az erőfeszítéseket. … Még egy napirendi pontunk van: megüresedett az osztályfőnöki munkaközösség-vezetői poszt. Én, tekintettel eddigi érdemeire és rátermettségére, a kollégákkal való előzetes egyeztetés alapján Jutkát javaslom erre a feladatra. Titkos szavazást rendelek el, a szavazatokat holnap délig lehet leadni az igazgatóhelyettesi szobában elhelyezett zárt dobozba.
(Gyors klimpírozás.)
| Nat King Cole - Autumn leaves .mp3 | ||
| | ||
| Found at bee mp3 search engine | |
Hável (orrán félig letolt szemüveg, kezében egy darab papír): Kedves kollégák, ezennel megnyitom az új tanév testületi értekezletét. Nagyon sok dolgunk van.
Bujáki (gondterhelten): Főleg az anyagiak, meg az új jogszabályok miatt.
Hável: Pontosan.
Jutka: A nyáron nagyon sok mindent lehetett hallani a közoktatásban bekövetkező változásokról.
Veronika (fájdalmasan): Mondjátok, hogy ennek legalább a fele pletyka.
Bujáki: Mondhatjuk, de nem igaz. A nagy része nem pletyka.
Hável: Így van. Kezdjük a tankönyvekkel. Ahhoz, hogy az évet holnap rendben elkezdhessük, a tankönyveknek a gyerekeknél kell lenniük. Bujáki?
Bujáki: De nincsenek. A kiadó késlekedik, a szállító rosszul szállít, mi meg a leszállított mennyiséget sem tudjuk kifizetni. Momentán egy fillérünk sincs.
Hável: És mikorra várható, hogy rendeződik a helyzet?
Bujáki (széttárja a karját, gondterhelten): Nem tudom. A kiadó két hetet mondott, de lehet, hogy elhúzódik akár októberig is.
Jutka: És akkor most nem lesz miből tanítani?
Béla: Tudja Juditka, bár én már csak egy nyugdíjas, kiegészítő juttatás nélküli helyettesítő pedagógus vagyok, büszkén állíthatom, hogy sosem tanítottam könyvből. A pedagógus meggyőző erejénél, az élőszóban előadott tudnivalóknál nincs is hatékonyabb eszköz arra, hogy a gyerek megértse és elkülönítse a fontosat a feleslegestől.
Csaba: Ezt elfogadom, Béla bácsi, de az én tantárgyaimhoz feltétlenül szükséges a tankönyv, meg a munkafüzet, ha másért nem, a házi feladatok kiosztása miatt.
Veronika (fájdalmasan): Nekem nem kell tankönyv. Akkor most mindenki csak tornaórán vesz részt, amíg ez a helyzet nem oldódik meg?
Jutka (lenéző humorossággal): Ne aggódj, Eszter, én is meg tudom oldani az énekórákat. Béla bácsival hárman elvisszük a hátunkon az iskolát, amíg mindenkinek nem lesz könyve – hogy aztán a nagy tanárok is tudjanak nyugodtan dolgozni.
Bujáki: Arra reméljük nem lesz szükség. Legalábbis kidolgoztam egy tervet, amivel kihúzhatjuk azt a pár hetet.
(Közben belép a tanáriba Vilma.)
Vilma (fontoskodva): Már megint panaszkodtok? Hogyhogy kihúzzátok egy pár hétig? Csak nem akarjátok bezárni az iskolát?
Bujáki (mellé lép, gondterhelten): De. Feltétlenül. Úgy tervezzük, hogy az aradi vértanúk napját már mindenki otthon ünnepli.
Hável: Szervusz Vilma. Azon tanakodunk, hogy miként lehetne pótolni a tankönyveket, amelyeket nem kaptunk meg.
Bujáki (Vilmához, vádlón): Többek között azért, mert az önkormányzat nem fizeti a cechet.
Vilma: Rám ne nézz! Én mindent megtettem, de egy oktatási referens nem oldhatja meg az összes iskola, meg a kerület minden gondját.
Jutka (kimérten): Te nem is, ezt tőled nem várta senki. De minek köszönhetjük a látogatásodat?
Vilma (sértődötten, fontoskodva): Csak segíteni akartam. De ha nem tetszik, el is mehetek.
Bujáki: Nem inkább engem jöttél ellenőrizni?
Vilma (feldúltan): Miért? Szükség lenne rá? Úgy látom, nagyon jól összemelegedtetek itt egy-két nap alatt. Mintha nem is lett volna ez a hosszú és forró nyári szünet.
Jutka (negédesen, cinikusan): Bizony-bizony, nem győztünk örvendezni egymásnak. Annyi jó és biztató hír fogadott minket, hogy mindannyian boldogok vagyunk, hogy itt lehetünk. Nyilván azért jöttél te is, mert nem akartál kimaradni ebből a csupa jóból.
Vilma: Látom, hogy rám itt semmi szükség, sőt egyenesen zavarok. Nincs szükségem a csípős nyelvetekre, meg a megjegyzésekre. De azt ígérhetem, hogy nem fogok segíteni a kifizetések felgyorsításában!
(Vilma elviharzik.)
Veronika (fájdalmasan): Mindig megijedek, amikor meglátom Vilmát. Attól tartok, hogy az állásomat szeretné visszakapni.
Csaba (édeskedve): Nyugodj meg, Veronika, nem engedünk el a világ összes kincséért sem…
Jutka: Csabának igaza van. Bár nem épp azért, amiért ő szeretné, de te a miénk vagy!
Béla: Így van. Egy iskola legfőbb értéke a változatlanság. Egy jól összeszokott tanári gárdát nem szabad csak azért szétverni, mert valaki ezt akarja. (Sokat sejtetőn.) És ezt nemcsak erre az esetre értem…
Hável: Kedves kollégák, azt javaslom, hogy folytassuk. Bujáki, mi a javaslatod?
Bujáki: Összeírtam, hogy milyen könyvekből mennyi hiányzik. Minden osztályfőnöknek és szaktanárnak készítettem egy-egy példányt. Kézzel, teszem hozzá, mert a nyomdagépünk bedöglött és nincs pénzünk megcsináltatni.
Jutka: Majd szólok Ferinek, hátha meg tudja javítani.
Hável: Az nagyon jó lesz, drága Jutkám, hálásan köszönjük.
Bujáki: Szóval megvan, hogy miből hány darabra van szükség. Az osztályfőnököknek és a szaktanároknak az lesz a dolga, hogy a felsőbb évesektől megérdeklődjék, nem tartották-e meg tavalyról, s ha igen, nem adnák-e kölcsön. Úgy számolok, hogyha minden harmadik gyerek odaadja az övét, akkor nem lesz semmi probléma.
Hável: Ez kivitelezhetőnek tűnik.
Jutka: És a nyolcadikosokkal mi lesz? Az őfölöttük járókat már nem fogjuk tudni megszólítani.
Hável: Ez igaz, köszönöm, hogy felhívtad a figyelmet erre, drága Jutkám. Bujáki?
Bujáki: Erre nincs kidolgozott tervem. Talán a nyolcadikosokat valóban el kell kezdenünk tankönyv nélkül tanítani. Bízva abban, hogy hamar megjönnek a hiányzó kötetek.
Béla: Én bárkinek szívesen segítek bármiben. Ezt hangsúlyozom.
Jutka: Én is segítek, amiben tudok. Ferit esetleg megkérdezhetem, nincs-e a nyomdában valami régi általános iskolai tankönyvből elfekvő készlet.
Veronika: Én pedig szorgosan tartok tornaórát, ha akarjátok tömbösítve is.
Hável: Ez pompás lesz. Köszönöm a megértést és az erőfeszítéseket. … Még egy napirendi pontunk van: megüresedett az osztályfőnöki munkaközösség-vezetői poszt. Én, tekintettel eddigi érdemeire és rátermettségére, a kollégákkal való előzetes egyeztetés alapján Jutkát javaslom erre a feladatra. Titkos szavazást rendelek el, a szavazatokat holnap délig lehet leadni az igazgatóhelyettesi szobában elhelyezett zárt dobozba.
(Gyors klimpírozás.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)